Széttöredező televíziópiac

Németh Marika, az RTL Klub kutatási igazgatója tegnapi piacelemző sajtótájékoztatóján elmondta: a televíziózás Magyarországon még mindig a legnépszerűbb szabadidős tevékenység, olyannyira, hogy egy kutatás szerint nemzetközi összehasonlításban csak a hagyományosan sokat tévéző egyesült államokbeli, valamint szerbiai lakosság előz meg bennünket e tekintetben. A tévénézésre szánt napi idő az elmúlt években folyamatosan nőtt – még az új technológiákat, az internetet és a mobileszközöket leginkább használó fiatalok körében is –, tavaly az összlakosságra vetítve elérte a 265 percet (2007-ben 259 perc volt).

A növekvő televízióhasználat mellett a tévés piac meghatározó hazai (és egyben nemzetközi) trendje a fragmentáció, vagyis hogy mind több csatorna jelenik meg a piacon és verseng a nézőkért. „A magyar nyelvű csatornák száma 1998-ban, az RTL Klub indulásakor 17 volt, 2009 végére 83-ra növekedett” – érzékeltette a kutatási igazgató. De nemcsak az adók száma növekedett lendületesen az elmúlt években, hanem a nézők hozzáférése is: 2009 őszére már a lakosság 81 százalék éri el a három földi adónál több csatornát valamilyen eszközzel (kábel, műhold, IPTV).
Ennek megfelelően a piac folyamatosan átrendeződik, ettől leginkább a két nagy kereskedelmi csatorna szenved. Ezt jól mutatják a nézettségi adatok is: az RTL Klub átlagos közönségaránya 2006-ban 34,4 százalék volt (AGB Nielsen, 18–49, SHR, főműsoridő), ez 2009-ben már csak a 30,7-et érte el. Ugyanez a két adat a TV2 esetében pedig 28,5, illetve 22,1 százalék volt. A fragmentáció nem csupán hazai, hanem világjelenség, más országokra is jellemző a csatornák számának bővülése, valamint az országos adók közönségének a fogyása. Magyarországon azonban a piacvezető csatorna „jobban tartja magát”, mint az európai államok többségében.

A hazai tévépiacot a nagy csatornák mellett két további fő szegmensre lehet bontani: a „középmezőnyre”, illetve a számtalan kis adóra. Előbbi kategóriában – ebbe tartozik az M1, a Viasat3, a Film+ és a Cool – a múlt évben „összezártak” a szereplők, azaz a két nagyobbik, az M1 és a Viasat3 vesztett a közönségarányából, míg a Film+ és a Cool növelte azt (AGB Nielsen, 18–49 SHR, főműsoridő). A kis csatornák tábora pedig egyre nagyobb, de az egyes adók közönségarányai továbbra is 1,5 százalék alatt maradnak.

A pénzügyi megszorítások és az őszi időszak fontossága miatt tavaly a tavaszi szezonban csak egy új saját gyártású műsort indítottak.

Bár a sajtótájékoztatón hivatalos közlés nem hangzott el a csatorna reklámbevételeinek alakulásáról, lapunk úgy tudja, azok nagyjából a 2004-es szintre estek vissza a múlt évben (információink szerint ez 6-7 milliárdos mínuszt jelentett a 2008-as mintegy 40 milliárd forinthoz képest). Ezzel kapcsolatban Kolosi Péter annyit jegyzett meg, hogy valóban erős csökkenés következett be, ez évben azonban már stagnálásra számítanak.

Németh Márk Az első fél évben spórol az RTL Klub az új műsorokon „Hasonlóan 2009-hez, költséggazdaságossági okokból az idei első fél évben is visszafogja az új műsorok gyártását az RTL Klub, és a harmadik-negyedik negyedévre koncentrálja azokat. Ez év legnagyobb durranásának az ősszel induló X-Faktor tehetségkutatót szánja a csatorna” – mondta a Világgazdaságnak Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója.

A pénzügyi megszorítások és az őszi időszak fontossága miatt tavaly a tavaszi szezonban csak egy új saját gyártású műsort indítottak.

Bár a sajtótájékoztatón hivatalos közlés nem hangzott el a csatorna reklámbevételeinek alakulásáról, lapunk úgy tudja, azok nagyjából a 2004-es szintre estek vissza a múlt évben (információink szerint ez 6-7 milliárdos mínuszt jelentett a 2008-as mintegy 40 milliárd forinthoz képest). Ezzel kapcsolatban Kolosi Péter annyit jegyzett meg, hogy valóban erős csökkenés következett be, ez évben azonban már stagnálásra számítanak. Többet tévézünk, nő a választék – A reklámbevételek tavalyi esése után az idén stagnálást várnak -->