A lap csütörtöki számában arról írt a Molhoz és az orosz energiaügyi minisztériumhoz közelálló forrásokra hivatkozva, hogy a Mol Nyrt. ajánlatot tett a Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) orosz konszernnek a Molban birtokolt részvénycsomagja megvásárlására, a kérdéssel most a két ország kormányainak szintjén foglalkoznak.
A Mol szóvivője emlékeztetett Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának a múlt héten a Reutersnek adott nyilatkozatára, amelyben elmondta: „Amíg nem látjuk tisztán ennek a részvénycsomagnak a sorsát, (például a Surgutneftegas szándékait), nem látok lehetőséget arra, hogy tárgyaljunk a MOL és a Surgut közötti stratégiai együttműködésről. Ez a Mol igazgatóságának és stakeholdereinek (összes érintettjének) - a velük folytatott megbeszéléseken alapuló - álláspontja.”
Az üggyel kapcsolatban Szollár Domokos kományszóvivő leszögezte: a magyar kormány többször jelezte orosz partnerének, hogy támogatja a Mol meghirdetett stratégiáját, amelynek egyik kulcseleme a társaság függetlenségének megőrzése.
Legutóbb az Orosz-Magyar Gazdasági Vegyesbizottság ülésén is tolmácsolta ezt az orosz kormánynak.
A január végi vegyesbizottsági ülés óta kormányközi egyeztetés, újabb fejlemény ezen a téren nem történt.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára csütörtökön újságírók előtt kacsának minősítette, hogy a két ország kormányainak szintjén foglalkoznak azzal, hogy a Mol Nyrt. ajánlatot tett a Surgutneftegas orosz konszernnek a Molban birtokolt részvénycsomagja megvásárlására.
A Vedomosztyi forrásai szerint orosz állami tisztségviselők megvitatták a kérdést a magyar féllel két hete, a kétoldalú kormányközi gazdasági vegyes bizottság ülésén, s arról volt szó, hogy szerdán Moszkvába érkezik a Mol küldöttsége a tárgyalások folytatására. A delegáció érkezését moszkvai magyar diplomáciai körök csütörtökön nem tudták megerősíteni, de azt mondták, nem feltétlenül kellene tudniuk róla.
A Vedomosztyi felidézte, hogy a Surgut az osztrák ÖMV állami energetikai konszerntől vette meg tavaly tavasszal a Mol 21,22 százalékos részvénycsomagját 1,4 milliárd euróért, az akkori részvényárfolyam közel duplájáért. Az ÖMV azért adta el a pakettet - írta a lap -, "mert nem sikerült együttműködést kialakítania a Mollal, de Vlagyimir Bogdanov, a Surgutneftegas vezérigazgatója arra számított, hogy az üzlet hosszú távú, kölcsönösen előnyös együttműködés kezdete lesz". Reményei azonban nem teljesültek.
"Magyarországon már a részvények váratlan megvásárlását is barátságtalan és gyanús lépésnek tekintették, a Mol minden lehetséges módon szembeszegült az új részvényessel, s politikusok arról beszéltek, hogy Oroszország ezzel kísérletet tett a gázvezetékekhez való hozzáférésre. A Mol mindössze kétmillió tonna kőolajat termel ki, és öt kőolaj-feldolgozó üzemmel bír, de legértékesebb vagyona a magyarországi gázszállítási rendszer" - írta a lap.
"A Surgut nem kapott közvetlen utasítást a vásárlásra, de az üzletet természetesen megvitatták legmagasabb szinten is" - idézett a lap orosz kormányforrásokat.
A Vedomosztyi hozzátette: forrásai nem adtak magyarázatot arra, miért kész most a Surgutneftegas és Oroszország tárgyalásokba bocsátkozni. Egy magyar üzletembertől azonban úgy tudja a lap, hogy a Surgutneftegas a részvénycsomag eladásáért cserébe támogatást akar kapni egyéb európai vagyontárgyak vásárlásához.
A Vedomosztyinak az orosz energiaügyi minisztériumhoz közelálló forrás azt mondta, hogy az orosz politikai vezetés korábbi magyar sajtóértesülésekkel ellentétben nem ellenzi a részvények eladását a Molnak, s úgy ítéli meg, hogy a Surgutneftegasnak kell erről eldönteni. Az illető szerint részletekről még nem volt szó, de a lap két magyar üzletembertől úgy értesült, hogy a Mol éppen annyit akar fizetni a csomagért, amennyiért azt a Surgutneftegas vette, vagyis 1,4 milliárd dollárt, és szerdán éppen ennyi is volt a csomag tőzsdei értéke.
A Surgutneftegas Oroszország leggazdagabb cége: októberben 21 milliárd dollár tartalékkal rendelkezett, miközben a Vedomosztyi szerint a Gazprom tartalékai mindössze 9,5 milliárdot tesznek ki. A konszernnek sokszor javasolták, hogy fektesse be pénzét, de Bogdanov mindössze kétszer próbálkozott: meg akarta venni az orosz államtól a Slavneft társaságot, de az utolsó pillanatban visszavonta pályázatát, és megvásárolta a Mol részvénycsomagját. Az utóbbival kapcsolatban olyan találgatások voltak, hogy magas szinten valakik rá akarják tenni a kezüket a konszern pénzére, s a hírek szerint Mol-csomag megvétele afféle pénzmentési akció volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.