2009. decemberében négypárti képviselői indítvány keretében a Parlament elé benyújtásra került a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítására vonatkozó javaslat, amely jelenleg 2010. február 22-én hétfőn kerül a Parlament elé szavazásra. A javaslat alapvetően arra irányul, hogy egyrészt az iskolaszövetkezetek tagságának egyértelműen munkaviszony keretében foglalkoztatása gyakorlatilag szinte teljes mértékben kikerüljön a Munka Törvénykönyve hatálya alól, másrészt, hogy a fenti foglalkoztatás semmiképp se legyen munkaerő-kölcsönzésnek minősíthető. A javaslat elfogadása esetén az iskolaszövetkezetek egy speciális, keretjellegű munkaviszonyt hozhatnának létre saját tagjaikkal, ezzel a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló foglalkoztatási formát generálva - áll az Adecco Magyarország közleményében.
„Az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységek igen jelentős része a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének álláspontja szerint valójában munkaerő-kölcsönzés, ám ezt a felek – annak érdekében, hogy a kapcsolódó járulékkedvezményeket kihasználják – vállalkozási tevékenységnek állítják be. Ezt támasztja alá az OMMF utóbbi évekre vonatkozó ellenőrzési tapasztalata is, mely a hasonló tevékenységet jelentős számban minősítette jogosulatlan munkaerő-kölcsönzésnek. Emellett álláspontunkat a mérvadó szakmai szervezetek, illetve az illetékes minisztérium véleménye is megerősíti, sőt a fenti álláspontunk a jelenlegi EU kölcsönzési direktíva definíciója alapján is egyértelműen igazolható.” szögezte le ezzel kapcsolatban Gönci Dániel az Adecco Magyarország területi igazgatója, az SZTMSZ elnökségi tagja, a Szövetség munkaerő-kölcsönző szekciójának vezetője.
A Szövetség szerint egyértelműen megállapítható, hogy a javaslat benyújtása előtt – annak ellenére, hogy ez jelenleg is jogszabály által előírt kötelezettség – megfelelő hatástanulmány nem készült, arról sem az érintett szakmai szervezetek jelentős részének, sem a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek véleményét nem kérdezték meg. A Szövetség szerint a javaslat elfogadása egyrészt alkotmányellenes és az Európai Unió már jelenleg is hatályos jogszabályrendszerével ellentétes helyzetet idézne elő, másrészt kivonná a kérdéses foglalkoztatási formát a munkaerő-kölcsönzés szigorú hazai és EU-s irányelvek által megfelelő keretek közé szorított szabályai alól is.
Ezt az álláspontot támasztja alá a Versenyhivatal előzetes véleménye is, melyet az illetékes minisztérium megkeresése alapján fogalmazott meg. A fentiek egyik komoly következménye lehet, hogy az Mt szerinti szabályok keretei között legálisan működő kölcsönző cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy száma szorulna ki a munkaerő piacról (és maradna ezáltal jövedelem és biztosítási jogviszony nélkül) és helyüket a biztosítási jogviszonnyal amúgy is rendelkező diákok vennék át, jelentősen csökkentve ezáltal a társadalombiztosítás bevételeit és a költségvetés kiadásait is (növekvő munkanélküliség, szociális ellátásra szorulók létszámának növekedése stb.)
Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a javaslat nem alkalmas a probléma rendezésére, sőt további konzultáció hiányában, igen jelentős problémát generálna a gondokkal amúgy is jelentősen terhelt munkaerő-piacon, ezért nagyon határozottan további kidolgozásra javasoljuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.