Versenyképes marad-e a magyar filmtámogatás?

A bérmunkák száma ugyanebben az időszakban 7-ről 47-re emelkedett, és több jelentős filmstúdió is létrejött. Mindez több ezer új hazai munkahelyet teremtett, és a hazai szakértői bázis jelentős kiszélesedését eredményezte. Számos jel mutat azonban arra, hogy a további sikereket számos tényező is nehezítheti 2010-ben. E problémákat mutatja be a DLA Piper alábbi rövid összegzése.

Bár az Európai Unión belül számos állam működtet filmtámogatási rendszert, a kelet-közép-európai régióban eddig egyedül Magyarország vezetett be átfogó pénzügyi ösztönző rendszert. Ennek lényege, hogy hazai nyereséges cégek adókedvezmény ellenében támogatást nyújthatnak a filmet Magyarországon gyártó társaságok számára. A támogatott produkció e megoldással a költségvetés akár 20 százalékát is fedezni tudja, miközben a támogató az összeget az adóalapjából és az adójából egyaránt levonhatja. Ily módon a támogatást adó vállalkozó az adott évben gyakorlatilag a társasági adókulcs mértékével (idén ez 16-ról 19 százalékra növekedett) megegyező hozammal fektetheti be a támogatásra szánt összeget. Februárban Csehország is hasonló programot kíván bevezetni.

A Világgazdaság mai cikkét a témáról itt olvashatja

1. Bizonytalan adókörnyezet - elengedhetetlen a gyors korrekció

A befektetők bizalmát azonban jelenleg elsősorban nem a külső versenytársak jelenléte, hanem a hazai jogszabályi környezet ingathatja meg. A társasági adóról szóló törvénybe ugyanis egy olyan rendelkezés is bekerült, hogy a támogató az adóalapból csak akkor vonhatja le a támogatás összegét, ha a támogatott produkciós társaság igazolni tudja, hogy a 20 százalékos támogatás nélkül is képes nyereséget elérni. Minderre a gyakran csak az adott film elkészítésére alapított cégek nyilvánvalóan nem lesznek képesek.

„A megoldást kizárólag a törvény mielőbbi módosítása jelentheti – értékel Horváth Mónika, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda partnere. – A gondot nem a törvényhozó eltérő álláspontja, hanem a választások közelsége okozza: a jelenlegi parlament már mindössze két hétre fog összeülni. Ha a módosítás az újonnan megválasztott képviselőkre maradna, a legalább öthónapos időveszteség már komoly zavart eredményezne, megrendítve a külföldi megrendelők bizalmát. Már most ismerünk olyan konkrét esetet, ahol a támogató 2010 januárjában épp e jogszabályváltozásra hivatkozva állt el támogatási szerződés megkötésétől. A külföldi producer csodálkozva áll a történtek fölött, fontolgatva, hogy ki ellen és milyen jogi lépéseket tehetne, hiszen ő már jelentős és költséges előkészületeket tett a produkció megvalósítása érdekében, azonban a támogatási összegek nélkül arra nem képes.”

2. Általános gazdasági környezet

A DLA Piper komoly nehezítő tényezőként értékeli 2010-ben a gazdasági helyzetet is. A hazai vállalatok jelentős része ugyanis a visszaesés miatt továbbra is bizonytalan a tekintetben, hogy sikerül-e az év végén nyereséget felmutatnia - jelentős hányaduk eleve veszteséggel számol. Mivel a támogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények csak nyereség esetén használhatók ki, a támogató cégek köre 2010-ben tovább szűkülhet. Ez amellett is valószínűsíthető, hogy a kedvezmények további két éven keresztül igénybe vehetőek: az időbeli elhúzódás a hozamidőt megnyújtja, így a támogatási konstrukció a befektetők számára elveszti ösztönző erejét.

3. Alternatív támogatási célpontok

Tovább nehezíti a filmipar helyzetét, hogy a törvény módosítása nyomán hasonló kedvezmények mellett már nem csupán filmek, hanem ún. előadó-művészeti szervezetek, azaz színházak, zenei, művészeti együttesek finanszírozására is fordítható a támogatási összeg - az éves jegybevétel 80 százalékának mértékéig. A véges forrásokra ily módon egyre több lehetséges célpont jut. Érdemes megjegyezni, hogy az előadó-művészeti szervezetek esetében a fent leírt adózási probléma jelenleg szintén komoly korlátot támaszt, hiszen az előadó-művészeti szervezetek tipikusan támogatásokból tartják fenn magukat, és nyereséget csak a legritkább esetben produkálnak.

4. Élesedik a régiós versenyfutás?

A cseh kormány néhány héten belül, az Európai Bizottság jóváhagyását követően a magyarhoz hasonló, a filmgyártási költségek 20 százalékának visszatérítését lehetővé tévő programot indít. Csehországban, amely a rendelkezésre álló infrastruktúra és a kedvező gyártási költségek miatt az évtized elején még a nagy nyugati filmprodukciók egyik kedvelt helyszíne volt, az évtized közepére 70 százalékkal esett vissza a külföldi produkciók száma, amelyek egy része éppen Magyarországon talált kedvezőbb feltételekre. Várható tehát, hogy a cseh intézkedés ezúttal negatív hatást gyakorol a magyarországi filmiparra. Nem szólva arról, ha a cseh példát esetleg más régiós államok is követik majd.

„A csehországi filmtámogatási program a magyar szabályozáshoz alapvetően hasonló, de részleteiben eltérő elemeket is tartalmaz. Ezek az eltérések pedig jórészt kevésbé preferálják a befektetőket: egyes költségek esetében alacsonyabb támogatási kulcsot alkalmaz, egy sor költségfajtát pedig (forgatókönyv költségei, finanszírozási, reklám, marketing-, illetve és külföldi utazási költségek), a magyar szabályozástól eltérően, egyáltalán nem ismer el kedvezményalapnak. Ezért a cseh támogatási program önmagában nem fogja felforgatni a hazai filmgyártás viszonyait” - értékeli a kilátásokat Horváth Mónika. - Bár az intézkedéssel egy fontos helyzeti előnyünket veszítjük el, az elmúlt időszak fejlesztései és a felhalmozott hazai szaktudás továbbra is versenyben tarthat bennünket Csehországgal. Pontosan a szigorú infrastrukturális igények jelentik a gátját annak is, hogy a környező országok mindegyike rövid távon eséllyel tudjon beszállni ebbe a versenybe.”

Lesz-e újabb fellendülés?

A filmtörvény elmúlt években tapasztalt kedvező hatásait az alábbi ábra egyértelműen szemlélteti. Bár az előző év adatai még nem a teljes időszakra vonatkoznak, annyi mindenképpen látható, hogy a válság egyelőre elsősorban a nyilvántartásba vett filmprodukciók számában okozott visszaesést. A filmgyártásra fordított itthoni költségeket leginkább az tartotta szinten, hogy közel megháromszorozódott a nagy költségvetésű filmekhez végzett bérmunka nagysága. Az ábra további részének alakulása 2010-ben tehát nagymértékben azon fog múlni, hogy milyen gyorsan sikerül kijavítani az adójogi szabályozás miatt beállt zavart és mennyire sikerül megőrizni vonzerőnket a nagy külföldi megrendelők szemében.