Cégek a közösségi oldalakon

Magyarországon is egyre több cég ismeri fel, van keresnivalója a közösségi oldalakon: a Facebookon, a Twitteren és a többin. Ez a trend a tengerentúli vállalkozások körében már jó ideje megfigyelhető. Az amerikai eMarketer egyik legutóbbi felmérése szerint az elmúlt egy évben már az USA-beli kis- és középvállalatok körében is megduplázódott a kommunikáció ezen csatornáinak a használata, nem beszélve a globális társaságokról.
Itthon először az infokommunikációs szektor vállalatai kezdtek ebbe az irányba nyitni – válaszolta lapunk megkeresésére Siska Mátyás, a Merlin Communications Magyarország Kft. közösségimédia-szakértője. Hozzátette ugyanakkor: noha a „social media” (vagy „közösségi kommunikáció”) most az egyik leg-felkapottabb divatszó, nálunk ma még kevesen tudják jól értelmezni. Pedig a terület komoly üzleti lehetőségeket nyit meg az oda belépők előtt, csak meg kell hozzá találni a megfelelő formát. Tisztában kell azonban azzal is lenni, hogy itt sincs ingyenebéd, aki erre a piacra lép, áldoznia is kell rá, főleg, ha jól akarja csinálni. Nem a megjelenések ára számottevő, hanem a vállalat egészének üzenetével, kommunikációs céljaival és PR-stratégiájával együtt gondolkodni és cselekedni is képes szakértői csapat költsége. A közösségi oldalakon megjelenő cégeknek ugyanis a hírnevük védelme érdekében célszerű erre szakosodott szolgáltatót, akár többfős csapatot foglalkoztatni – hangsúlyozta a szakértő. Van mire alapozni, hiszen – mint egy közelmúltban nyilvánosságra hozott magyar kutatásból kiderül – a hazai netezők körében is rendkívül gyorsan terjed a közösségi oldalak használata. Első digitálismédia-kutatásában az Információs Társadalom és Hálózatkutató Központ (Ithaka) kimutatta, hogy az aktív internetezők körében szinte nincs olyan, aki ne lenne tagja valamilyen közösségi hálózatnak, sőt a felhasználók kétharmada ma már több helyen is regisztrálta magát. A netezők négyötöde a magyar Iwiwen jegyezte be adatait, ezt követi a MyVIP és az idehaza is egyre dinamikusabban fejlődő Facebook. A felhasználók jelentősen eltérő intenzitással és céllal használják ezeket az oldalakat. Egyesek akár több helyre is regisztráltak, mégis ritkán jelentkeznek be, a többség csak passzív kukkoló. Ugyanakkor azt is megállapította a kutatás, hogy a közösségi oldalakat ma már többen használják napi szintű kommunikációra, mint az SMS-t.
A közösségi oldalak megjelenése a Web 2.0 korszakra vezethető vissza, ekkor jelentek meg az első olyan szolgáltatások, amelyek tartalmát maguk a felhasználók kreálták. Majd jött a social site-ok korai korszaka, itthon az Iwiw, amelyet eleinte sokan telefonkönyvként használtak, ezen keresztül bővítették kapcsolati hálójukat. Ezek az internetes felületek azonban ennél sokkal többre képesek. A vállalkozások számára üzleti szempontból azért fontosak, mert rajtuk keresztül közvetlenül is elérhetők a céges ügyfelek. Ez a kapcsolat ráadásul kétirányú, nemcsak a vállalat üzenhet a vevőinek, hanem a különféle blogbe-jegyzésekben maga is szembesülhet a róla vagy a termékeiről alkotott véleményekkel, ez egyben gyorsabb reakciókra is módot adhat. A közösség nagy részét érintő események – például közlekedési sztrájkok – esetében kézenfekvőbb lehet a helyzetet a saját honlap helyett egy ilyen közösségi felületen ismertetni.
Ezek a portálok az általános vélekedéssel ellentétben a vállalkozások számára nem egyszerűen egy újabb értékesítési vagy marketingcsatornát jelentenek – persze van erre is példa. Az amerikai számítógépgyártó óriás, a Dell vezetői nemrégiben azt nyilatkozták, hogy a twitterezőknek nyújtott exkluzív ajánlatok önmagukban hárommillió dolláros extraprofitot hoztak a cégnek. A közösségi oldalakon való jelenlét ugyanakkor sokat jelenthet a vállalati hírnévvel kapcsolatos gyakorlat megfelelő kezelésében, a kockázatok felismerésében is. A közösségi oldalak sok esetben ügyfélszolgálati funkciót is betölthetnek. A cég bekapcsolódhat az ügyfeleknek a termékei használhatóságával foglalkozó „párbeszédébe”.

Kristóf Judit. A HP Magyarország Kft. regionális szakmenedzsere. „A közösségi média általános erősödése jelentős hatással van a Hewlett-Packard marketingkommunikációs stratégiájára is. Központi kezdeményezések egész sorával találkozunk az interneten, mind a fogyasztói, mind a nagyvállalati célcsoport körében. Aktív közösségek alakultak egyes technológiák és márkák köré. A nagyvállalati közösség körében elterjedt még a blogolás is, és a Twitter nyújtotta lehetőségeket is egyre hatékonyabban használják a beszélgetésekre. A hazai aktivitások és megjelentetések száma is egyre nő, bár itthon leginkább a fogyasztói piaccal sikerül ebben a formában beszélgetést kezdeményezni. Hamarosan frissül a HP hazai Facebook-profilja, olvashatók lesznek hivatalos hírek hazai szakemberek kommentjeivel magyar nyelvű blogokon.”

Szilágyi Károly. A Budapest Airport Zrt. kommunikációs vezetője. „Azért döntöttünk a facebookos megjelenés mellett, mert nemcsak a magyar érdeklődőket, hanem a külföldieket is szeretnénk megszólítani – utasaink fele a határainkon túlról származik. Ehhez a magyar közösségi oldalak nem tudtak jó megoldást nyújtani. Elsősorban nem reklámozunk vagy kampányolunk a felületen, hanem valódi kétirányú kommunikációt kezdeményezünk: kommentálhatják a bejegyzéseinket, kérdezhetnek a vállalattól. A rajongók számára reptérlátogatást szervezünk, és más módon is díjazzuk a repülés iránti kötődésüket. Szükség esetén az aktuális forgalmi helyzetről is tájékoztatjuk a tagjainkat. A profilt gondozók nagyon járatosak a közösségi médiában, így eszünkbe sem jutott, hogy alvállalkozót vonjunk be.”

Kristóf Judit. A HP Magyarország Kft. regionális szakmenedzsere. „A közösségi média általános erősödése jelentős hatással van a Hewlett-Packard marketingkommunikációs stratégiájára is. Központi kezdeményezések egész sorával találkozunk az interneten, mind a fogyasztói, mind a nagyvállalati célcsoport körében. Aktív közösségek alakultak egyes technológiák és márkák köré. A nagyvállalati közösség körében elterjedt még a blogolás is, és a Twitter nyújtotta lehetőségeket is egyre hatékonyabban használják a beszélgetésekre. A hazai aktivitások és megjelentetések száma is egyre nő, bár itthon leginkább a fogyasztói piaccal sikerül ebben a formában beszélgetést kezdeményezni. Hamarosan frissül a HP hazai Facebook-profilja, olvashatók lesznek hivatalos hírek hazai szakemberek kommentjeivel magyar nyelvű blogokon.”

Szilágyi Károly. A Budapest Airport Zrt. kommunikációs vezetője. „Azért döntöttünk a facebookos megjelenés mellett, mert nemcsak a magyar érdeklődőket, hanem a külföldieket is szeretnénk megszólítani – utasaink fele a határainkon túlról származik. Ehhez a magyar közösségi oldalak nem tudtak jó megoldást nyújtani. Elsősorban nem reklámozunk vagy kampányolunk a felületen, hanem valódi kétirányú kommunikációt kezdeményezünk: kommentálhatják a bejegyzéseinket, kérdezhetnek a vállalattól. A rajongók számára reptérlátogatást szervezünk, és más módon is díjazzuk a repülés iránti kötődésüket. Szükség esetén az aktuális forgalmi helyzetről is tájékoztatjuk a tagjainkat. A profilt gondozók nagyon járatosak a közösségi médiában, így eszünkbe sem jutott, hogy alvállalkozót vonjunk be.” -->