A tavaly született törvény alapján megújul a fizetési meghagyásos eljárás. A végrehajtásához szükséges rendelettervezeteket most bocsátotta véleményezésre az igazságügyi tárca. Az eljárás egyszerűbb, gyorsabb lesz, ekként növeli a kinnlevőségek behajtásának esélyeit. Jóllehet a törvénytől sokan azt remélik, megakadályozhatja a körbetartozásokat, Szécsényi-Nagy Kristóf, a MOKK jogi irodájának vezetője óva intett az efféle várakozásoktól. A Világgazdaságnak hangsúlyozta, hogy az eljárás gyorsítása nem oldja meg a gazdasági problémákat, hiszen a cégek döntő többsége nem azért nem fizet, mert nem ért egyet a követeléssel, hanem mert nem tud. Annyi előre látható, hogy – éppen a gyorsaság következtében – sokkal több cég fog bedőlni, ez egy tisztulási folyamatot indíthat el, de a vállalkozások forráshiányát nem orvosolja. Mivel pedig az érintettek nagy többsége – gyakorta közüzemi tartozással küszködő – természetes személy, hozzájuk is gyorsabban jut el a végrehajtó, azaz számolni lehet egy újfajta, szociális problémákat okozó helyzettel – vélekedett a jogi vezető.
A fizetési meghagyás iránti kérelem elektronikus úton vagy papíralapon nyújtható majd be. Az előbbi esetében három, az utóbbinál két hét alatt kibocsátják a fizetési meghagyást. Cégeknek, illetve az ügyfelet képviselő ügyvédnek kötelező az e-út. Az elektronikus beadvány közvetlenül a MOKK rendszerébe kerül. Innen automatikusan, egyenlő arányban jut el országszerte a közjegyzőkhöz. Az elosztás sajátos módját indokolja az egyenlő terhelés igénye, figyelemmel arra, hogy tavaly 600 ezer kérelem érkezett a bíróságokra. Fontos szempont az is, hogy az ország sok területén igen lecsökkent a közjegyzői ügyforgalom, az irodák 20 százaléka súlyos gazdasági helyzetben van – mondta Szécsényi-Nagy Kristóf.
A papíralapú kérelmet az ügyfél bármelyik közjegyzőhöz beadhatja, illetve bármelyiknél szóban előadhatja kérelmét. Az így készült dokumentum utóbb szintén elektronikus formát ölt. A jogszabály lehetővé teszi az ügy áttételét, ha egyik-másik irodát elözönlenék a papíralapú kérelmek.
A bíróságokon ma az eljárásért az ügyérték 3 százalékát – legkevesebb háromezer, maximum 450 ezer forintot – kell illetékként leróni. Ez a fő kulcs marad a közjegyzői porcedúrában, de nem illetékként, hanem díjként, amely ötezer forinttól 300 ezerig terjedhet. Az előzetes felmérések alapján – tekintve, hogy az ügyek 84 százalékának értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg – leginkább ötezer forint körüli díjfizetésekkel számolnak a kamarában. A díj fele a közjegyzőt illeti, aki az eljárásáért felelősséggel tartozik: ha az ügyintézési határidőt elmulasztja, csökken részesedése a megfizetett díjakból. A befizetések másik fele a kamara büdzséjébe, a rendszer fenntartási működtetési költségeire folyik be – mondta Szécsényi-Nagy Kristóf.
A szomszédos országokban is hasonlóan magas a fizetési meghagyásos kérelmek száma. Ausztriában például 600 ezer, Németország bajor tartományában pedig ennek a kétszeresét regisztrálták tavaly.
A szomszédos országokban is hasonlóan magas a fizetési meghagyásos kérelmek száma. Ausztriában például 600 ezer, Németország bajor tartományában pedig ennek a kétszeresét regisztrálták tavaly. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.