Nem növeli az értéket a címke

Egyelőre nem igazolta a gyakorlat azokat az ingatlanpiaci várakozásokat, melyek szerint a tavaly bevezetett energiapasszus megdobja a lakások árát. Bár sokan arra számítottak, megindul a szakemberek áramlása erre a területre, ez sem történt meg, a mai napig kevés a lakások energiafelmérését végző szakember, s a jövő sem tűnik ebből a szempontból biztatónak.

Az uniós ösztönzésre kidolgozott szabályozás bevezetését hosszas viták előzték meg Magyarországon, ennek ellenére bőven maradtak a szakemberek által megkérdőjelezhető pontok. Király Zsuzsa, az Energia Klub szakembere szerint nálunk a szabályozás számos ponton eltér az eredeti céltól. Kihagyták belőle például a közintézmények energetikai besorolását, amely pedig az uniós direktíva egyik alapkövének számít. Azt azonban hangsúlyozta a szakértő, hogy maga az ötlet valóban jó, és a megfelelő szabályozás mellett tényleg javulhat az épületek energetikai állapota, melynek eredményeként csökkenhet a rezsiköltség. Ezzel pedig elérhető az a cél, hogy az ingatlanpiaci kínálatot ne csak a négyzetméterek és az előnyösebb lakóhelyek uralják, hanem ugyanolyan fontos szerepet játsszon egy-egy lakás, illetve ház energiapazarlása vagy épp -takarékossága is.

A szabályozás a magyar mérnököknek is fejtörést okoz: hiába vesznek részt nagyon szigorú képzéseken, az energiatanúsítványokért elvben csak a jogszabályban meghatározott 5500 forintos órabért kérhetik el, speciális esetben ez 13-14 ezer forint lehet. A rendelet viszont azt is meghatározza, hogy a szakértők csupán két órát tölthetnek el a felméréssel, azaz a tanúsítvány 11–26 ezer forintot hozhat számukra. A gyakorló mérnökök szerint egy-egy energiaminősítés elkészítésének reális költsége 30-50 ezer forint körül alakul, ám ezért az árért nemcsak egy papírfecnit kap a megrendelő, hanem a korszerűsítésre vonatkozó, független szakértő által nyújtott energetikai szaktanácsot is.

A kérdés Király Zsuzsa szerint az, hogy 2012 után, amikor a használt ingatlanok el- és bérbeadásánál is kell majd az energiacímke, a jelenlegi központilag szabályozott ár mellett lesz-e elég szakember. Erre utal Nagy Péter épületenergetikus is, aki szerint szakmája akár hiányszakma is lehet. A Magyar Mérnök Kamara listája alapján jelenleg kevesebb mint ötszáz energetikus és mérnök szerzett szakértői képesítést, és mivel a képzésben részt vevők száma meghatározott, félő, hogy nem tudják majd zökkenőmentesen felmérni a lakásokat. Nagy elmondta: Magyarországon körülbelül négymillió ingatlan van, ezek közül néhány százezer évről évre gazdát cserél. Mivel évente csupán 20-25 ezer új lakás épül, elmondható, hogy az ingatlanok állapota romlik, általában öregednek a lakóépületek. Szerinte az elkövetkező években ennyi tanúsítványt egyszerűen képtelenség lesz kiállítani a mostani szakembergárdával.

A hitelezés oldaláról egyelőre semmi hatása nincs az energiatanúsítványnak – így vélekedik Berkovics Balázs, a Hitelvonal Zrt. tulajdonosa. Úgy véli, a vásárlók inkább az ingatlanok elhelyezkedését nézik, és szerinte egy-egy lakás megvételénél belekalkulálják a korszerűsítés költségeit is, ha az ingatlan megfelel. Hasonlóan vélekedett Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője is, aki szerint manapság az energiatanúsítvány a legutolsó dolog, ami felmerül egy-egy eladásnál. Elsősorban az ár és a lokáció számít, de érezhető, hogy a paneleknél és a nagy családi házaknál a magas rezsi miatt nehézkes az eladás. Ezzel együtt a szakember úgy véli, a rezsiköltség a jövőben még sarkalatosabb pontja lesz a vételnek, és két év múlva, a kormányrendelet valamennyi elemének életbelépése után komolyabb hatása lehet az ingatlanpiacra az energiacímkéknek.

Az új építésű lakásoknál sem mindenhol készült energiatanúsítvány, mivel ha az építési terveket évekkel a bevezetés előtt már elfogadták, akkor erre nem volt szükség. Előfordul azonban, hogy az új ingatlan tulajdonosai kérik az energiacímkét. Az Euro Ingatlan Kft. értékesítési igazgatója, Bús Dániel elmondta: a tavaly átadott 171 lakásos Velezda Parkban néhány vevő kérésére készült energiacímke, amelyek az A kategóriába sorolták a lakásokat. A cég kifejezetten ajánlja ügyfeleinek a tanúsítványt, mivel az elmondása szerint csupán 25 ezer forintba kerül és egyre fontosabb eladási tényező lesz a jövőben.

Ugyanakkor hozzátette, az új lakásoknál azért nem igazán fontos szempont a tanúsítvány, mert amióta a magyar szabványokat harmonizálták az uniós előírásokkal, az újonnan épült házak azonnal a takarékos, A kategó-

riába tartoznak. Véleménye szerint az A+ kategóriát megcélzó új fejlesztéseknél – ahol például hőszivattyúkat, napkollektorokat építenek be – ezek a fejlesztések megjelennek a lakások eladási árában is. VG

Az egyik legfontosabb módosítást épp a lakásokban, a házakban kell végrehajtani, mivel a teljes energiafogyasztás 75 százalékát a fűtés viszi el egy átlagos háztartásban.

Brüsszel még 2002-ben egy úgynevezett kísérleti direktívával rukkolt elő, ám a sikerhez szükséges szigor akkor kimaradt a dokumentumból.

Így fordulhatott elő, hogy Magyarország – a legutolsók között – a 2006-os eredeti határidőhöz képest három év késéssel vezette be az energiatanúsítványról szóló kormányrendeletet, amelynek legfőbb passzusai csak két év múlva lépnek életbe.

Az egyik legfontosabb módosítást épp a lakásokban, a házakban kell végrehajtani, mivel a teljes energiafogyasztás 75 százalékát a fűtés viszi el egy átlagos háztartásban.

Brüsszel még 2002-ben egy úgynevezett kísérleti direktívával rukkolt elő, ám a sikerhez szükséges szigor akkor kimaradt a dokumentumból.

Így fordulhatott elő, hogy Magyarország – a legutolsók között – a 2006-os eredeti határidőhöz képest három év késéssel vezette be az energiatanúsítványról szóló kormányrendeletet, amelynek legfőbb passzusai csak két év múlva lépnek életbe.-->