Fejlődőképes a hazai joghurtpiac

Kiemelkedő növekedést tudtak elérni a joghurttermékek az elmúlt évben – derül ki az MEMRB Piackutató Iroda kiskereskedelmi panelkutatási adataiból. Mint Rádi Zsuzsanna, az MEMRB ügyvezetője elmondta: 2008-ról 2009-re Magyarországon az FMCG-piac közel 3 százalékos növekedést ért el, ez, figyelembe véve a 4 százalékos éves inflációt, stagnálásnak könyvelhető el. Ez megfelelt az elvárásoknak, hiszen a válság évében attól is lehetett tartani, hogy esetleg még negatívabb trendeket figyelünk majd meg – tette hozzá Rádi Zsuzsanna.

Az élelmiszer-kategóriák az átlag felett tudtak teljesíteni, ezek közül is kiemelkedett a rizs és a joghurt. A teljes joghurtpiac értékben 12, mennyiségben 15 százalékkal nőtt, ez egyfelől az egészséges életmód növekvő népszerűségének, másfelől a gyártók marketingaktivitásának volt köszönhető.

2009-ben a kanalas és ivós probiotikus joghurtok együtt a teljes joghurtpiac 46 százalékát adták értékben és 34 százalékát mennyiségben, ez az arány folyamatosan emelkedett az elmúlt két évben, mivel az értékesítésük dinamikusan növekedett, például 2008-ról 2009-re értékben 24, mennyiségben 28 százalékos többletértékesítést realizált.

A probiotikus joghurtitalok

piacának mérete 2009-ben 7 milliárd forint nagyságrendű volt, ez 34 százalékos növekedés 2008-hoz viszonyítva, mennyiségben 9,6 millió kilogramm probiotikus joghurtitalt adtak el. Ez 36 százalékos növekedés az előző évhez képest.

Az egészségmegőrző szegmensbe soroljuk a probiotikus mellett a diétás és szójaalapú joghurtokat is, ezek átlagára 27 százalékkal magasabb, mint a teljes kategóriában tapasztalt. Ennek ellenére, úgy tűnik, a magyar vásárlók hajlandók voltak áldozni az egészséges termékekre.

Összehasonlításként: a pro-biotikumot tartalmazó étrend-kiegészítő készítmények piaca 17 százalékkal nőtt mennyiségben az elmúlt egy évben. Jóllehet ez kisebb növekedés, mint a joghurtkategóriában tapasztalt, ám ha figyelembe vesszük, hogy a vitaminok és az étrend-kiegészítő termékek piacán nagymértékben éreztette hatását a gazdasági válság, ez a két számjegyű növekedés is kimagaslónak tekinthető.

A lengyel piac feleakkora ütemű fejlődést mutat, mint a magyar, azonban a pro-biotikus joghurtitalok menynyiségben közel azonos mértékű növekedést tudtak elérni. Értékben csak 10 százalékos volt a bővülés.

A bolgár piacon a pro-biotikus joghurtok közül a bifidus essensist tartalmazó termékek képviselik az egészséges irányvonalat, melyek értékben 15, mennyiségben 8 százalékát teszik ki a piacnak.

Joghurtból a magyarok évente 7, a lengyelek 6,4, a románok 4,4, a bolgárok 16 litert fogyasztanak.

A lengyel piac feleakkora ütemű fejlődést mutat, mint a magyar, azonban a pro-biotikus joghurtitalok menynyiségben közel azonos mértékű növekedést tudtak elérni. Értékben csak 10 százalékos volt a bővülés.

A bolgár piacon a pro-biotikus joghurtok közül a bifidus essensist tartalmazó termékek képviselik az egészséges irányvonalat, melyek értékben 15, mennyiségben 8 százalékát teszik ki a piacnak.

Joghurtból a magyarok évente 7, a lengyelek 6,4, a románok 4,4, a bolgárok 16 litert fogyasztanak. Itthon szeretjük a tejet A tej esetében 2008-ra értékben 9 százalékkal nőtt, míg 2009-re több mint 2 százalékos csökkenést realizált a piac 2008-hoz viszonyítva. A 2009-es értékbeni csökkenés oka – mennyiségben 9 százalékos volt a növekedés – az árváltozásban keresendő: a hazai piacot ellepték az olcsó importtermékek, ennek következtében a tej ára is normalizálódott a 2008-as magas árhoz képest.

Ez az áringadozás tetten érhető a többi tejtermék-kategóriában is, mint például tejföl, kefir, tejalapú hűtött desszertek, túróalapú édességek.

Mi magyarok sok tejet vásárolunk az MEMRB adatait figyelembe véve: 2009-ben 53 liter volt ez az érték, míg joghurtból az éves fogyasztásunk 7 liter, hasonlóan a tejfölhöz, míg kefir- és tejdesszertfogyasztásunk 2 liter körül alakul.-->