Már igényelhető az az új hitel, amelyet 50 millió forint erejéig adhatnak bankok és takarékszövetkezetek a mikro- és kisvállalkozásoknak forgóeszközre és beruházásra. A konstrukciót csaknem 56 milliárd forintos kerettel kifejezetten a pénzintézetek kérésére indította el a hazai Jeremie programot menedzselő MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. „Az Új Magyarország vállalkozói program célja, hogy minél több kis- és középvállalkozás jusson hitelhez, ezt szolgálja ez a konstrukció is, amely 50 millió forintos összegével már vonzóvá teheti a Jeremie-források közvetítését a bankok számára is” – hangsúlyozta Benke Ákos, a cég vezérigazgatója a kishitel bemutatásakor.
Szerepet játszott az új konstrukció elindításában az is, hogy mind az EU-ban, mind idehaza nőtt a hajlandóság arra, hogy több pénzt adjanak a vállalkozások beruházásaira. Ugyanakkor szerepet játszhatott az is, hogy drasztikusan csökkent a beruházási kedv a kkv-szektorban a válság hatására, és a bankok is hosszú ideje kérték egy ilyen – feltehetően elsősorban saját vállalkozó ügyfeleik számára megfelelő – konstrukció kialakítását.
A kishitelt mikro- és kisvállalkozások vehetik igénybe tárgyieszköz-beszerzésre, egyéb beruházásra, bővítésre, kapcsolódó forgóeszközre, gazdasági tevékenység beindítására. A részletekről szólva Bátora László, az MV Zrt. vezérigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy a konstrukcióhoz igénybe vehető kedvező kondíciójú kezességvállalás is, az igényelt hitelösszeg 80 százaléka erejéig. A kishitelt forgóeszköz-beszerzésnél maximum 36, beruházásnál 120 hónapra kaphatják a vállalkozások, 7,57 százalékos kamat mellett. Az MV Zrt. vezetői azt is megerősítették, hogy 35 közvetítőnél igényelhető az új hitel, s a bankok mellett számítanak a takarékszövetkezetek aktívabb közreműködésére is.
Kérdésünkre, hogy tekintettel a válságra, a bankok finanszírozási hajlandóságának drámai csökkenésére, nem lehetett volna előbb változtatni az eredendően a vállalkozások finanszírozási gondjainak enyhítésére kitalált európai uniós program szigorú feltételein, a két szakember határozott nemmel válaszolt. Elmondták, hogy nagyon kevés kkv van most Magyarországon, amely fejleszteni szeretne, mindenki a túléléshez keres pénzt. Emiatt lassú felfutásra számítanak a kishitelnél is, az első évben 10 milliárd forint lehet a kihelyezés, de legalább elindulnak abba az irányba, amerre kell.
Amikor jelezték a programnál általuk mégis indokoltnak tartott változtatási lehetőségeket, idehaza kisebb, Brüsszelben viszont nagyobb falakba ütköztek. Hasonlóan jártak a bankok által javasolt 50 milliós kishitelbeadványukkal is. Csak akkor kapták meg a zöld jelzést, amikor kiderült, hogy 2009 végére az éven túli vállalkozói hitelek aránya 51 százalékkal esett vissza, szemben a 2008-as 10 százalékos csökkenéssel.
2008: első mikrohitel
2008: portfóliógarancia-program
2009 február: forgóeszközhitel
2009 december: kockázati tőke
2008: első mikrohitel
2008: portfóliógarancia-program
2009 február: forgóeszközhitel
2009 december: kockázati tőke Elakadt Jeremie? „A program átalakításához nagyobb mozgástér, gazdaságpolitikai elképzelés kell” – adta értésre Benke Ákos. Magyarország 2007-ben csatlakozott az uniós programhoz. Azóta 22,8 milliárd forintot juttattak el 2400 ügyfélhez. Az 53 további jelentkező ország közül rajtunk kívül még Walesben és Litvániában indult el program.
Brüsszel egyelőre nem is érti, hogy miért kellene változtatni a rendszeren, mert máshol nem tapasztalja azokat a problémákat, amelyekkel hazánk küzd a Jeremie programban.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.