Alternatív könyvterjesztés

Önterjesztők. Csak annak a kiadónak szabad megpróbálkoznia könyvei terjesztésével, amelyiknek megvan az infrastruktúrája is – figyelmeztet az „önterjesztés” kockázataira Kocsis András, a Kossuth Kiadó Zrt. vezérigazgatója. Nekik viszont érdemes – teszi hozzá.

A jelenlegi terjesztési rendszerben három országos hálózatú cég gondoskodik a teljes magyar könyvtermés 70 százalékának kiskereskedelmi forgalmáról. Könyvpiaci hírek szerint ennek tudatában is vannak: erős alkupozícióból tárgyalnak a kiadókkal a terjesztési feltételekről. A válságban ráadásul – piaci szakértők szerint – a hatalmasra bővített bolthálózatokat csökkenő könyvforgalomból kell fenntartaniuk, amit a kiadókkal fizettetnek meg a kereskedők. Gyakori panasz, hogy a bizományosi rendszerben terjesztett könyvek esetében a kiadóknak rálátásuk sincs az eladások alakulására. A terjesztő akkor fizet, amikor neki tetszik.

Az évi 30 új könyvet piacra dobó Jaffa Kiadó akár kiszolgáltatottnak is érezhetné magát, marketinges vezetője, Horváth Susa mégsem erről számol be. „A baj az, hogy a kis kiadók gyakran durcásan reagálnak a terjesztők feltételeire. Azt mondják, hogy ilyen magas árréssel soha, ahelyett, hogy azt kérdeznék: mit kapunk érte cserébe?” Kérni pedig a Jaffa tapasztalatai szerint érdemes: reklámanyag kifüggesztésével, külön gúlába kirakással lényegesen növelhető az eladás. A Jaffa inkább kínálatának különleges helyzete miatt döntött úgy, hogy belevág az alternatív terjesztésbe. Kiadványaik meghatározó részét adják a pszichológiai tárgyú művek, ezek olvasói meghálálják a marketinges törődést: alkalmi vevőket kis promócióval is könnyű rendszeres vásárlóvá tenni.

A Kossuth Kiadó a maga évi 300 könyvcímével az egyik legnagyobbnak számít a hazai kiadók között. A terjesztőkkel szembeni alkupozíciójuk tehát egyáltalán nem rossz. „Nem is emiatt döntöttünk a saját eladások növelése mellett – hangsúlyozza Kocsis András –, sokkal inkább termékeink jellege miatt.” Egyrészt a kiadó nagyon komoly energiát fordít tudományos ismeretterjesztő művek fejlesztésére. Ötvenfős stáb dolgozik a kiadónál nagy tudományos sorozataik szerkesztésén. Ekkora befektetés marketingjére is nagy erőket kell mozgósítani: klubtagsági-előfizetői rendszer kialakításán túl három saját bolttal, internetes vásárlási platformmal, e-mailes hírlevéllel gondoskodnak arról, hogy kiadványaik vevőre találjanak. A másik termékcsoportjuk, amely miatt alternatív terjesztésbe fogtak, eredendően olyan, hogy csak internetes felületről érhető el. Ilyen például Cultiris névre hallgató kulturális fotóügynökségük, amelynek 290 ezer képes, katalogizált gyűjteményéből könyv- és lapkiadók válogathatnak eseti, illetve szerződéses alapon. Ezt egészíti ki a május végével induló Multimédia Pláza szolgáltatásuk: könyvek, hangoskönyvek, zenék, és egyszer majd filmek lesznek letölthetők. Jelenleg árbevételük 30 százalékának erejéig értékesítenek saját csatornán keresztül – ebből 10 százalék a saját boltok részesedése, 7 százalék az internetes platform, a maradékot pedig a Lapkeren, illetve a postán keresztül kézbesítik.

A Jaffa saját értékesítési aránya a Kossuthénak mintegy fele, eszközeik azonban – ha lehet – annál változatosabbak. Médiatámogatásuk egy részére úgy szerződnek, hogy az így reklámozott kötetek árából százalékot ígérnek – mondja Horváth Susa. A Jaffa rendszeresen szerepel akciókkal a moly.hu oldalain – ennek a könyves portálnak ugyan csak hétezer olvasója van, ennek a tábornak a tagjai azonban vásárlóként rendkívül aktívak, sokkal többet költenek könyvre, mint az átlagos internetezők. A Jaffa sikerrel aknázza ki a Facebookban rejlő marketinges lehetőségeket: nyereményjátékkal csalogatják a 450 Jaffa-rajongót, akikből egy idő után vevő is válik. VG