Az IT nem önálló műsorszám

Hogyan látja most az informatikai ipar és azon belül is a kis- és középvállalkozások helyzetét Magyarországon?

Ha a jövőt nézem, optimistább vagyok, ha a jelent, szomorú. A magyar infokommunikációs ágazatot sem kerülte el az elmúlt két év válsága. A csodaként várt Új Magyarország fejlesztési terv II. támogatásai régiós átlagban is indokolatlanul alacsonyak, a kis- és középvállalati pályázatok önrészesedése rendkívül magas. A kiemelt projektek pedig egyre sűrűbben verseny nélküli, úgynevezett 143-as eljárásban íródtak ki, és a legtöbbjük jelentős késedelmet szenvedett, vagy a meglévő források ellenére sem hirdették őket meg. A válság ellenére mérnökhiány van, ez a gazdaságpolitika hibás szemléletét és téves felfogását mutatja a munkaerőpiac megítélésében, az oktatás stratégiájának a meghatározásában.

Van-e felmérésük arról, hogy a válság nyomán hány magyarországi informatikai vállalkozás ment csődbe?

Az IVSZ-nek nincs hivatalos adata erről, de véleményem szerint néhány száz informatikai vállalkozás vált teljesen fizetésképtelenné tavaly.

A válság elmúltával hogyan hozhatók versenyhelyzetbe a hazai IT-vállalkozások?

Az iparág a magas hozzáadott értékével komoly fejlődési lehetőséget jelent. Ösztönző elemekre azonban szükség van: igazi kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) programot akarunk, valós kockázati tőkét és a mérnökképzés támogatását a kezdetektől. Először itthon kell erősnek lennie egy vállalkozásnak, hogy sikeresen vegye az akadályokat a határokon túl. Lehetőség van, hiszen ha az országos szintű programok, mint a Nemzeti Hálózat, beindulnak, akkor a vállalatokat, civileket, államigazgatást kiszolgáló alkalmazások és tartalmak fejlesztése egy újabb lökést adhat a konvergens iparágaknak.

A jelenlegi ügyvezető kormány a múlt év végén elfogadta az infokommunikációs ágazat jövőjét a következő 4-5 évre meghatározó akciótervet, amelynek keretében

uniós forrásból mintegy 70 milliárd forintot lehetne fordítani az iparágra. Lát esélyt ennek végrehajtására a kormányváltás után?

Ezt a kérdést a fejlesztési minisztériumnak kell feltenni. A választások előtti nyilatkozatokból azt lehetett kiolvasni, hogy az értékes kezdeményezéseket az új kormány is támogatni kívánja. Sajnos a jelenlegi szaktárca annál tovább nem jutott, mint hogy az IVSZ iparági ajánlásait támogassa a kormányzati ciklus legvégén.

Mi az, amiben a szakmai szövetség vezetőjeként változtatni akar és tud?

Az általunk képviselt informatikai, a távközlési és az elektronikai gyártással foglalkozó vállalatok évente 4000 milliárd forintot meghaladó bevételt termelnek, ez a GDP több mint 15 százalékát jelenti. Az informatika elengedhetetlen a gazdaság talpra állításához, de hatással van olyan területekre is, mint a társadalom erkölcsi rendszerének fejlődése, a családok és az idős emberek biztonsága, a képzés színvonala vagy a foglalkoztatottság. Úgy gondolom, a szektornak és képviselőjének, az IVSZ-nek ott kell lennie, ahol a döntések születnek, a programalkotástól a források menedzselésén át a felhasználásuk ellenőrzéséig. Az IVSZ már jelenleg is kamara típusú érdekképviseletként működik. Ahhoz, hogy ebben a szerepben megerősödhessünk, szakértőkre, aktív tagságra és a megvalósításhoz szükséges forrásokra van szükségünk. Egy erős irodával, háttérszervezettel átfogó iparági felméréseket, ajánlásokat készíthetünk, szoros együttműködést alakíthatunk ki a hatóságokkal, alkalmunk lesz a legjobb példák megismertetésére és tagjaink – alapvetően a hazai kkv-k – képzésére is. Mindezt a kormányzattal és más civilszervezetekkel, kamarákkal szoros együttműködésben kívánjuk megvalósítani. Az időtávot tekintve pedig, úgy gondolom, nincs időnk további felkészülésre, a munkát azonnal el kell kezdeni, és az eredmény remélhetőleg hamarosan látszik.

Mennyire érzi erősnek az IVSZ lobbiszerepét?

Nem kérdés, az IVSZ ma az első számú érdekképviselet az infokommunikációs ágazatban, sok feladat áll előttünk. Forrásainkat jelentősen növelni kell ahhoz, hogy bővíteni tudjuk a taglétszámunkat, színvonalasabb munkát végezhessünk, tagjaink képezhessék magukat, magasabb etikai rendszert tudjuk alkalmazni.

Milyen a kapcsolata az iparág felügyeletét a jövőben ellátó Fellegi Tamás miniszterjelölttel?

Ismerjük egymást és ami fontosabb, ő is ismeri az iparág kérdéseit, problémáit és lehetőségeit. Egyetért vele, hogy az informatika nem egy önálló „műsorszám” Magyarországon, hanem egy lehetőség a kormánynak, hogy az általa megcélzott változásokat sikerre vigye. Ezért is remélem, hogy iparágaink ügyét a miniszter belülről, én pedig az IVSZ élén a civil oldalról, kívülről képviselhetem majd.

Pályáját a Videoton Fejlesztési Intézetnél kezdte szoftverfejlesztőként, majd Párizsban a Bull vállalatnál dolgozott.

1995-től az Andersen Consulting tanácsadó cég igazgatója, majd 1996-tól az Oracle Magyarország konzultációs üzletágának igazgatója, később ügyvezető igazgatója.

2002-től fél évig a Magyar Posta igazgatója, a vezérigazgató főtanácsadója.

Ezt követően a SZÜV, majd az Albacomp vezérigazgatója.

Laufer Tamás 2006-tól elnöke és társtulajdonosa a RacioNet Informatikai Zrt.-nek.

Öt éve tölti be az IVSZ nagyvállalati alelnöki pozícióját, aktív részt vállal a szövetség munkájában.

Pályáját a Videoton Fejlesztési Intézetnél kezdte szoftverfejlesztőként, majd Párizsban a Bull vállalatnál dolgozott.

1995-től az Andersen Consulting tanácsadó cég igazgatója, majd 1996-tól az Oracle Magyarország konzultációs üzletágának igazgatója, később ügyvezető igazgatója.

2002-től fél évig a Magyar Posta igazgatója, a vezérigazgató főtanácsadója.

Ezt követően a SZÜV, majd az Albacomp vezérigazgatója.

Laufer Tamás 2006-tól elnöke és társtulajdonosa a RacioNet Informatikai Zrt.-nek.

Öt éve tölti be az IVSZ nagyvállalati alelnöki pozícióját, aktív részt vállal a szövetség munkájában.-->