Az osztrák Raiffeisen pénzügyi csoport tagjaként a társaság számára a cégcsoport előrejelzései az irányadók, így egy 265–275 forint/euró közötti árfolyam-ingadozást tartana elfogadhatónak. „Ugyan középtávon nem számítunk arra, hogy az árfolyam tartósan meghaladja a 280-as szintet, viszont szakértőink megítélése szerint nem is esik majd 270 forint alá” – fogalmazott az ügyvezető, aki szerint ennek az időszaknak csak azon vállalatok lehetnek a nyertesei, amelyek képesek saját maguk előállítani, illetve beszerezni a termeléshez szükséges alapanyagokat.
Az éves szinten 550 millió eurós forgalmat lebonyolító Bonafarm csoport két fő élelmiszer-feldolgozó cége, a Pick Szeged Zrt. és a Sole-Mizo Zrt. többnyire hazai forrásból oldja meg alapanyag-ellátását, így a jelenlegi, 270-280 forint körüli forintárfolyam kedvezőnek számít – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a csoport vállalati kapcsolatok igazgatója. Annál is inkább – tette hozzá –, mivel mindkét társaság komoly exportőrnek számít: a Pick bevételének több mint negyede származik külpia-cokról, a Sole-Mizónál ez az arány 15–20 százalék között van. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy az első negyedévben tapasztalt hazai forgalomcsökkenést az idei exporteredmény kompenzálni tudja. Ez nemcsak az árfolyam hatása, de annak is következménye, hogy az európai piacokon is nehéz eladni, márpedig a Bonafarm csoport cégei elsősorban ide exportálnak – véli Éder Tamás, aki egyben az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) az elnöke.
A gyengébb árfolyam Éder szerint is azokat a vállalkozásokat érinti rövid távon negatívan, amelyek nagy mennyiségben importálnak alapanyagokat. „Mindenki számára megoldást jelentő stratégia nincs, de úgy látom, a cégek leginkább azzal tudják minimalizálni a kockázatokat, ha próbálják az üzletkötéskor, illetve az árak megállapításakor minél közelebb hozni a vásárlás és az értékesítés időpontját. Erre azonban sokszor nincs lehetőségük” – mondta, hangsúlyozva ugyanakkor: az élelmiszeripar meghatározó ágazatainak alapanyagai (baromfi, hús, tej, gabona) általában hozzáférhetők hazai forrásból. A dráguló import nyomán azonban nőnek a hazai alapanyagárak is. A magyar termelők is naprakészek ugyanis az európai árakat illetően, így azokhoz és a dráguló behozatal miatt megnövekvő kereslethez igazítják áraikat.
Jelentős hatása lehet az árfolyam-ingadozásnak a húsiparban, amely a csökkenő hazai sertésállomány következményeként 2009-ben már közel 30 százalékban importból származó alapanyagból termelt. Éder Tamás szerint forintgyengülésből fakadó áremelkedés legkésőbb néhány hetes csúszással jelentkezhet a piacon. Hozzátette ugyanakkor: a forgalom csökkenése rendkívül nehézzé teszi az alapanyagár növekedésének a beépítését az értékesítési árakba, ez a húsipari vállalkozások jövedelmezőségét rontja.
További problémát jelenthet a hazai élelmiszer-gazdaság számára, hogy az export főleg alacsony feldolgozottságú termékekből áll. Márpedig az ármozgások soha nem annyira szélsőségesek a magasabb feldolgozottságú áruknál. Éder Tamás azonban kiemelte: a környező országokhoz képest szélsőséges ármozgás hátterében az áll, hogy sok termékpályán nem alakult ki tartós bizalmi alapú partneri viszony a termelők és a feldolgozók között.
A hazai cégek kitettségét az is befolyásolja, mekkora az euróban mért hitelállományuk: a gyengülő forint ezeket a hiteleket is megdrágíthatja – kérdés, ezt mennyire képes kompenzálni az egyes társaságok exportteljesítménye.
Már a szerződések megkötésénél, ahol teheti, megosztja a kockázatot, így nem neki kell az elszaladó árfolyam esetén jelentkező többletköltséget vállalnia.
Másrészt használja a rendelkezésre álló eszközöket, például a határidős ügyleteket, akár bankkal is alkudozik a devizaárakon. Persze ha egy tenderen kész szerződéssel találják szemben magukat, vagy egy multinacionális láncnak szállítanak be, nincs igazán alkupozíciójuk – tette hozzá.
Az ilyen helyzetben lévő vállalkozások is igénybe vehetik a rendelkezésre álló állami segítséget (export-előfinanszírozás, garanciák, követelésmegvásárlás). Ez azért is fontos, mert a kis cégek rosszabb helyzetben vannak nagyobb társaiknál: kevésbé van lehetőségük külső szakértők bevonására, sok esetben tőkehiányosak, így a likviditás biztosítása is nehezebb – mondta Horgos Lénárd.
Már a szerződések megkötésénél, ahol teheti, megosztja a kockázatot, így nem neki kell az elszaladó árfolyam esetén jelentkező többletköltséget vállalnia.
Másrészt használja a rendelkezésre álló eszközöket, például a határidős ügyleteket, akár bankkal is alkudozik a devizaárakon. Persze ha egy tenderen kész szerződéssel találják szemben magukat, vagy egy multinacionális láncnak szállítanak be, nincs igazán alkupozíciójuk – tette hozzá.
Az ilyen helyzetben lévő vállalkozások is igénybe vehetik a rendelkezésre álló állami segítséget (export-előfinanszírozás, garanciák, követelésmegvásárlás). Ez azért is fontos, mert a kis cégek rosszabb helyzetben vannak nagyobb társaiknál: kevésbé van lehetőségük külső szakértők bevonására, sok esetben tőkehiányosak, így a likviditás biztosítása is nehezebb – mondta Horgos Lénárd.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.