BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ideje alaposan megnézni a dátumot a sárga csekken

A Magyar Nemzeti Bank rendelete nyomán május elsejétől változtak a csekkes befizetésre vonatkozó szabályok. A módosítást az MNB az európai uniós jogharmonizációval indokolja, a Világgazdaság Online által megkérdezett fogyasztóvédelmi szervezet szerint viszont az intézkedés a postától más fizetési módok felé tereli a fogyasztókat, akik ezzel nem feltétlenül járnak jól.

Május elsejétől megváltozott a csekkes befizetésre vonatkozó szabály. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelete szerint az ilyen módon történő fizetéseknél a teljesítés az a nap volt, amikor a csekket a postán feladták. A hónap elejétől ez a kitétel nem érvényes, így a teljesítés dátuma az a nap, amikor az adott összeg a kedvezményezett számlájára megérkezik.

Megkérdeztük az MNB-t, miért volt szükség erre a módosításra? A jegybank sajtóosztályának tájékoztatása szerint az ok egy 2009.november 1-től a nemzeti jogba átültetett európai uniós irányelv, amely harmonizálja a pénzforgalom szabályozását. Ennek megfelelően az MNB már korábban is létező, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét is át kellett alakítani. A jegybank megfogalmazása szerint ennek során törölték azokat a szabályokat, amelyek nem feleltek meg a kor követelményeinek, így azt a kitételt is, amely úgymond pozitív diszkriminációt biztosított a sárga csekkes befizetés számára.

Így a sárga csekkre is, mint minden más Magyarországon és EU-ban létező fizetési módra (átutalás, készpénzátadás, beszedés) az az általános szabály vonatkozik, hogy a fizetés megtörténtének dátuma az a nap, amikor az összeget a kedvezményezett megkapta. Az MNB hangsúlyozta: a pénzforgalmi rendelettől törvény vagy a felek egyéni megállapodása alapján el lehet térni. Eltérő törvényi szabályozásra példa az adózás rendjéről szóló törvény változatlan rendelkezése, miszerint készpénzfizetés esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták.

Az MNB hozzátette: annak sincs akadálya, hogy a felek például a közüzemi szerződésben a továbbiakban is úgy állapodjanak meg, hogy sárga csekk használata esetében a szolgáltató változatlanul a postai befizetés időpontját tekinti a fizetés teljesítési időpontjának.

Ami a közüzemi szolgáltatókkal való megállapodást illeti, a Posta tapasztalatai szerint több szolgáltató eddig nem hajlott arra, hogy megfelelően informálja a fogyasztókat a változásról, illetve, hogy továbbra is a befizetés időpontját tekintse teljesítésnek. Évente mintegy 3 ezer milliárd forintot mozgatnak a Postán keresztül, ennek 70-80 százaléka csekk segítségével történik. Tomecskó Tamás, a Posta szóvivője leszögezte: nem tartanak attól, hogy a szabályozás elriasztja az ügyfeleket, mivel felméréseik szerint a lakosság jelentős része a likviditás menedzselésének fő eszközének a csekkes fizetést tartja.

Ráadásul – szintén a Posta kutatása szerint – a háztartások többsége, de a cégek egy része is akkor tudja magát biztonságban, ha a számlák mellé tűzheti a feladóvevényt és elteheti a fiókba. A Posta munkatársa hozzátette: nem jelent gondot az új szabály, mivel a Posta tudomása szerint mindig teljesítette a határidőre vonatkozó követelményt: a csekken befizetett pénzek két nap múlva a kedvezményezetthez érkeztek. Mint mondta, a fogyasztók hamar hozzászoknak majd, hogy két nappal a feltüntetett határidő előtt adják fel a csekkeket.

Tomecskó Tamás hozzátette: az idei évben ugyan eddig alacsonyabb a pénzforgalmuk, mint a tavalyi év azonos időszakában, de ez főként a válság miatt megszaporodó kintlévőségeknek tudható be, a lakosság pedig előbb-utóbb utoléri magát.

Nem feltétlenül ért egyet ezzel a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME). A szervezet úgy látja, az új szabályozás következménye lehet, hogy a fogyasztók a csekkről más fizetési módra, például banki átutalásra térnek át. Ez szerintük hosszabb távon növelheti a pénzügyi tudatosságot, mivel így a fogyasztók megismernek más pénzügyi lehetőségeket is. Akár pénzt is takaríthatnak meg, ha egy-egy fizetést inkasszóval bonyolítanak, nem pedig a kártyáról levett pénzzel mennek csekket befizetni.

Azonban a FOME szerint nem szabad elfeledkezni azokról sem, akik nem tudnak más fizetési módot igénybe venni, mint a postai csekk. Ilyenek a vidéken élő idősek, aki a nyugdíjukat nem bankszámlára, hanem postai úton, készpénzben kapják. Számukra nehézséget jelenthet a rendelet módosítása.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.