Mivel a villamos energia végfelhasználói árának a felét sem teszi ki magának a terméknek az ára, mindennemű áramáresés is csak korlátozva csökkentheti az áramszámlánkat. Ez a „közel fele rész” egyrészt az áram piaci beszerzési árából, valamint kisebb részben – ez a teljes számlának több mint az egyharmadát teszi ki – annak az áramnak az árából tevődik össze, amely nem „közönséges” erőművi termék, hanem amelynek az előállítását az állam támogatandónak ítélte.
Elsősorban a megújulóenergia-alapú áramtermelésnek jár támogatás. Sokan nem is tudják, hogy például szél- és biomassza-alapú áramot is használnak, és hogy ezért pluszban fizetnek is. Továbbá azt sem tudják, hogy elaggott gáztüzelésű erőműveket is támogatnak, miközben mindenütt azt hallják, hogy csökkenteni kell az ország fosszilisenergiahordozó-felhasználását, lazítani gázimportfüggését, és hogy a rossz hatásfokú létesítményeknek ki kell szorulniuk a piacról. Ismert persze, hogy ezen erőművek áramát azért kell megvásárolnunk, mert azok áram mellett hőt is előállítanak, a kapcsolt termeléssel, nagyobb hatásfokukkal pedig „érdemessé váltak” a támogatásunkra. Tavaly a kötelezően átvett áramért kifizetett összeg fele ezekhez az erőművekhez folyt be. A termelés kapcsolt volta miatt fizetünk a korszerű gázmotorok által előállított áramért is. Áramszámlánknak összesen mintegy 10 százalékát fizetjük ki a kötelezően átvett áramért. Ezen belül mintegy 70 százalékot képvisel a hő mellett kapcsoltan előállított áram ára.
A gázmotoros hőtermelésnek a támogatás miatt olcsóbbnak kellene lennie a támogatás nélkülinél. Messze nem az. A Magyar Energia Hivatal által a múlt év végén ismertetett tanulmány szerint éppen azokban a hazai városokban drágább a távfűtés, amelyekben az áramtermelő ártámogatást élvez. Bár a gázmotoroknak járó támogatás megszüntetése, sőt a teljes áramár-támogatási rendszer megújítása is napirenden van, nehéz előrelépni. Állítólag túl sok olyan honfitársunk érdekelt ebben az üzletben, akinek ráhatása van a szabályozásra is.
A villanyszámlában közel egyharmados részt képvisel az árszerkezet meglehetősen merev alkotórésze, a forgalomarányos rendszerhasználati díj. Ezzel szemben alig észrevehető, egy százaléknál is kisebb a „külön pénzeszköz”, azaz a szénfillér aránya. Ezen keresztül segítjük még az év végéig a veszteséges és az anyacégének, az MVM Zrt.-nek tavaly több tízmilliárd forintos kárt okozó Vértesi Erőművet. 2011-től, ha mással nem, ezzel a pár fillérrel biztosan kisebb lesz az áramszámlánk.
A szabadpiac reálisan három forint csökkentést indokolna, ha folytatódik a liberalizáció és a tőzsdei árak beépülnek a hazai fogyasztói árakba. Két-három forint tartalék van az európai átlagnál mintegy 2 százalékkal magasabb elosztói (rendszerhasználati) díjban is, de ehhez hathatósan kell fellépni az áramlopások ellen és a kinnlevőségek behajtása terén.
Újabb 4 forintot ígér a kötelező áramátvétel megújítása. „Ezt hiszem is, meg nem is, mert a megújuló energia termelését ösztönözni kell. Ha nem az áramárban, akkor például
a zöldbizonyítványon keresztül” – mondta Felsmann Balázs.
A szabadpiac reálisan három forint csökkentést indokolna, ha folytatódik a liberalizáció és a tőzsdei árak beépülnek a hazai fogyasztói árakba. Két-három forint tartalék van az európai átlagnál mintegy 2 százalékkal magasabb elosztói (rendszerhasználati) díjban is, de ehhez hathatósan kell fellépni az áramlopások ellen és a kinnlevőségek behajtása terén.
Újabb 4 forintot ígér a kötelező áramátvétel megújítása. „Ezt hiszem is, meg nem is, mert a megújuló energia termelését ösztönözni kell. Ha nem az áramárban, akkor például
a zöldbizonyítványon keresztül” – mondta Felsmann Balázs.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.