Módosul a gyógyszertörvény

Ősszel készül el az intézkedéscsomag – ígérte Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. A tervezett egyeztetésekre azonban már csaknem kész javaslataik vannak a tárgyaló feleknek.

Az már bizonyos, hogy kiemelt támogatást kapnak az olcsóbb, generikus (lejárt szabadalmi védettségű) készítmények és a nagyon drága biotechnológiai eljárással készült, de ugyancsak lejárt védettségű bioszimiler orvosságok. Ám mindezt csak úgy tartja igazságosnak Frédéric Ollier, a Sanofi-Aventis/Chinoin holnap leköszönő vezérigazgatója, ha az így elért megtakarítás az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkasszájában marad. A hat évig a nemzetközi gyógyszeróriás magyar leányvállalatát igazgató s a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) alelnöki posztját betöltő közgazdász szerint a szufficit helye az innovatív orvosságok társadalombiztosítási támogatotti körbe fogadása. Lapunknak úgy fogalmazott: a megfelelő gyógyszernek a megfelelő beteghez kell jutnia. Nem szükségszerű a drága terápia, ha a gyógyulás olcsóbbal is elérhető. De a magyar lakosság katasztrofális egészségi állapota s a világlistán első helyeken szereplő szív-érrendszeri, valamint daganatos betegségek költséghatékony kezelése sok esetben csak az innovatív szerekkel oldható meg. Pénzt kell szánni a kórok megelőzésére is.

A Magyosz tagvállalatai – a nemzetgazdaság más ágazataival összevetve – igazságtalannak tartják a tb által támogatott orvosságok forgalmazására kivetett 12 százalékos speciális adót. Ugyanakkor elismerik, hogy az előző kormány elfogadta érveiket: az idén a befizetett összeget a cégek száz százalékban visszaigényelhetik a kutatás-fejlesztési beruházásaikra. Ezzel itthon tartják az értékes szürkeállományt, munkahelyet teremtenek, s a foglalkoztatás növelésével több adó és járulék kerül az államkasszába.
Eltörölné a gyógyszer-nagykereskedőkre kivetett különadót Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének elnöke is, hiszen az évi egymilliárd forintot von el az amúgy 20-25 milliárdos árrésbevételből gazdálkodó nagykereskedőktől. Ez az intézkedés azért is fontos, mert mára hasonló nagyságrendű az ágazat lejárt számlája a gyógyszertáraknál és kórházaknál. Újra kell tervezni a patikaalapítást is – fogalmaz az elnök. Nem ért egyet a gyógyszertár-alapítás moratóriumával, de ő is szigorítana: viszszaállítaná, hogy háromszáz méteren belül ne nyithassanak újabb patikát, s településtől, illetve betegellátási érdektől függően 15-30 millió forintos alaptőkéhez kötné új gyógyszertár nyitását. Mindenféle vállalkozáshoz szükség van minimális alaptőkére, a patikákat se a beszállítók tartsák el – tette hozzá Szabó Ferenc.
Ne a mérethatár, hanem a szükséglet döntsön az új patikák létesítéséről – mondja a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Horváth Tamás a gyógyszertörvény-módosítás legfontosabb céljának azt tartja, hogy a kereskedői szemléletet váltsa fel a jól bevált etikus gyógyszerellátás, ezt az elvet javasolja tagállamainak az Európai Unió is. Hiszen a patika az egészségügy része. S ha komolyan veszi a kormány a gyógyszerészi gondozást, úgy a gyógyszerész szakmai egzisztenciáját meg kell erősíteni. Azzal is, hogy a patikákban végzett szűrésekért is fizessen támogatást a tb. Javasolják továbbá, hogy a gyógyszerészi személyi joghoz kössék a patika működtetését, s törvényben határozzák meg a kötelességeit és a jogait a gyógyszertár üzleti döntéshozatalában is. Akkor is, ha csupán egy százalék a tulajdona. A ma működő 2400 patika harmadában most nincs beleszólása, s ha nem tesz eleget a pénzügyi befektető elvárásának, hamar az utcán találja magát. Ezért sokszor arra kényszerül, hogy vényköteles orvosságot recept nélkül adjon ki, ami jogszabályellenes. Megtiltaná a kamara a vényköteles készítmények promócióját is: sok helyen vízibiciklik, különféle háztartási eszközök vásárlásával csábítgatják a betegeket.
Az Európai Bíróság döntése értelmében egyébként fokozatosan 51 százalékra kellene növelni a gyógyszerészek tulajdoni részét, ám jelentős hányaduknak nincs felhalmozott tőkéje. Az elnök ezért sürgeti a patikák pénzügyi stabilizációját, ennek egyik eszköze az évek óta változatlan árrésrendszer módosítása. Tarthatatlan, hogy 850 forintban maximálták az ötezer forintnál drágább szerek fix árrését. Javasolják a kistelepüléseken lévő gyógyszertárak költségvetési támogatásának visszaállítását is – tette hozzá Horváth Tamás.

Váltás a Sanofi-Aventis élén
Frédéric Ollier Franciaországban folytatja pályafutását. Holnaptól az 1967-ben, Tours-ban született Christophe Gourlet veszi át a pozícióját. A közgazdasági diplomát szerzett szakember 1993 óta dolgozik különféle vezető pozíciókban a vállalatcsoportnál. Párizs, Lisszabon és London mellett Tokióban és Marokkóban irányította a cég leányvállalatait. Feladatának tartja hazánkban a lakosság egészségi állapotának a javítását, a helyzeten az ágazat szereplőinek összefogásával változtatna.