Olvad az év eleji optimizmus

2010.06.15, 05:00

Az év eleji pozitív várakozásokat megcáfolva mind gyorsabb iramban folytatódik az építőipar térvesztése, a termelés volumene áprilisban 15,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor. A szezonálisan tisztított adatok szerint az áprilisi teljesítmény 8,1 százalékkal múlta alul a márciusit. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első négy hónap összesített produktuma 12 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
Áprilisban mindkét építményfőcsoport termelése elmaradt a tavalyitól, az épületek építése 13,3, az egyéb építményeken végzett munkák volumene pedig 18,2 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Az egy hónappal korábbi adathoz viszonyítva sem rózsás a kép: az épületek építése 15,5, az egyéb építményeké 1,7 százalékkal esett vissza. Az év első négy hónapjában pedig 12,1, illetve 11,8 százalékos a mérséklődés.
Az építőipar ágazatai közül áprilisban az épületek építése ágazat termelése 3,9 százalékkal emelkedett. Az egyéb építmények építése ágazaté azonban 15,6 százalékos elmaradást mutat a tavalyi azonos időszaki adathoz képest. Ugyanakkor óriásit – 27,4 százalékot – zuhant a speciális szaképítés ágazat termelése, melynek zömét szerelési és szakipari munkák adják.
Az év negyedik hónapjában kötött új szerződések volumene is visszaesett, 17,1 százalékkal kisebb volt az előző évinél. Ezen belül az egyéb építmények építésére kötötteké több mint harmadával csökkent, ezzel szemben az épületek építésére kötötteké 18,5 százalékkal emelkedett. Összességében némi bizakodásra adhat okot, hogy az év eddigi részében az építőipari vállalkozások 17,5 százalékkal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban.
Sokkal rosszabb az építőipari cégek helyzete annál, mint amire az év elején számítottak – értékelte a legfrissebb statisztikai adatokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke. Az akkor megkérdezett 400 cégvezető véleményéből az derült ki, hogy erre az évre már némi optimizmussal tekintenek, semmiképpen sem számítottak arra, hogy még a tavalyinál is kedvezőtlenebb gazdálkodási körülményekkel kell megküzdeniük. Az alelnök szerint ha ez a vészes tendencia folytatódik, az ágazat inflációval tisztított termelési értéke az év végére 45 százalékkal lesz alacsonyabb a 2006-osnál. A lakásépítés ennél is nagyobb veszteséget könyvelhet el. A szakember szerint már eddig is sok vállalkozás kényszerült a roló lehúzására – az Opten adatai szerint tavaly 1744, az idén pedig már több mint 700 –, de további sorozatos cégbedőlések lesznek, ha a kormányzat nem teszi meg a sürgős intézkedéseket. Mindenekelőtt az uniós források bevonásával indítandó beruházások felgyorsítására lenne szükség. De halaszthatatlan a hazai építőipari cégek finanszírozási helyzetének rendezése is. A vállalkozások reményeit némiképp lelohasztotta, hogy az új kormány sem adta egy kézbe az ágazat kezelését, ez ugyanis gátja lehet a gyors, koncentrált intézkedéseknek – tette hozzá a szakember.
Az adatok tanúsága szerint az építőiparon belül a szerelési tevékenység szenvedte el a legnagyobb veszteséget áprilisban. A szakma egyik promines képviselője, a VIV Zrt. is megszenvedte az utóbbi hónapokat – ahogy Nagyiványi András elnök-vezérigazgató fogalmazott. A cégcsoport is optimistán várta az idei fejleményeket, ám „mára bizonyossá vált: 2010 a túlélésről szól”. A válság első teljes évében, 2009-ben még kitartottak a korábbi rendelések, ám ma a tervezőintézetekben is alig van munka. Amíg két évvel ezelőtt a cég szerelési szakipari tevékenységből származó nettó bevétele 6,23 milliárd forintot tett ki, addig tavaly már csak 5,06-ot, azaz egyötödével kevesebbet. Az idén pedig további csökkenés várható.
A szakember szerint kissé megtévesztők az építőipari rendelésállomány bővüléséről szóló statisztikák, ugyanis ezek elsősorban mélyépítési, útépítési munkákra vonatkoznak, a magasépítésben, szerelőiparban ennek ma nemigen látni a nyomát, itt többnyire a kereslethiány dominál. Nagyiványi András mindezek ellenére is derűlátó, bízik abban – csakúgy, mint a szakma sok más szereplője –, hogy egy éven belül mozgósítani lehet a maradék brüsszeli pénzeket, s ezzel felgyorsulhatnak az itthoni beruházások. VG