A helyzetet jellemzi, hogy az OECD harminc tagországa közül 27-ben csökkenő árbevétellel volt kénytelen szembenézni a 2007-től 2009-ig tartó hároméves időszakban a nyomtatott sajtó. A már említett Egyesült Államok mellett különösen nagy visszaesést szenvedett el a brit és a görög printmédia – előbbi 22, utóbbi 20 százalékos árbevétel-zuhanást könyvelhetett el. Magyarország a 9 százalékos visszaesésével a középmezőnybe tartozik; a legkisebb (2 százalékos) esés Ausztriában következett be. Növekedést az izlandi, a luxemburgi és a szlovákiai sajtó tudott produkálni.
Hasonló tendenciák vázolhatók fel az olvasottsági adatok alakulása alapján is. A harminc OECD-országból húszban csökkent az olvasottság; a szervezet elemzése szerint különösen a fiatalok körében esett vissza a nyomtatott lapok népszerűsége.
A válság a nyomtatott sajtót a leginkább azokban az országokban érintette hátrányosan, ahol magas a hirdetési árbevétel aránya az összárbevételen belül, a krízis ugyanis a reklámköltéseket vetette vissza a leginkább – állapítja meg az elemzés. E tekintetben az amerikai printmédia bizonyult a leginkább kiszolgáltatottnak, esetükben ugyanis ez az arány 87 százalék. A magyar sajtó e téren a középmezőnybe tartozik 57 százalékos hirdetésiárbevétel-arányával. A sereghajtó Japánban ez az arány mindössze 35 százalék.
Ami az online bevételeket illeti, az OECD megállapításai szerint ez az üzletág továbbra sem képes szállítani a korábban remélt üzleti eredményeket. Jelzi ezt, hogy az OECD-országokban tevékenykedő printmédia internetes mutációi a kiadóvállalatok összesített árbevételének mindössze 4 százalékát adták 2009-ben, ráadásul ez az arányszám csökkent.
Pedig az olvasottsági adatok azt mutatják, hogy az online hírszolgáltatásra évről-évre nagyobb az igény. A számba vett országok között van olyan (Dél-Korea), ahol a nyomtatott formában is létező újságok olvasóinak 77 százaléka csak és kizárólag az interneten „veszi a kezébe” a lapot, de ez az arány számos további államban meghaladja az 50 százalékot. Ráadásul ez az arány dinamikusan növekszik.
Korai lenne ugyanakkor temetni a printmédiát – teszi hozzá az OECD jelentése. Bár igaz ugyanis, hogy a fejlett világban csökken a nyomtatott sajtó népszerűsége, ám a fejlődő országokban rendkívül gyorsan bővül mind az olvasottság, mind a példányszám, mind pedig a bevételek. A trendeket kiválóan mutatja, hogy míg a fejlett országokban 2003 óta folyamatos volt a példányszám-csökkenés, a napi 250 milliós összesített adat nagyjából 10 százalékkal esett vissza, addig a fejlődő világ öt legnagyobb sajtópiacán (Brazília, Dél-Afrika, India, Indonézia, Kína) ugyanez a szám ez idő alatt 150 millióról 220 millió fölé nőtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.