Átvilágítják a kórházakat

Nem ígért pénzt Szócska Miklós államtitkár tegnap a Magyar Kórházszövetség elnökségével folytatott tárgyaláson, csupán annyit közölt: ha mégis valamilyen többletforrás jutna az ágazatba, azt az intézményrendszer gazdaságosabb működési rendszerének kialakítására, a betegutak megváltoztatására fordítják – mondta a Világgazdaságnak Velkey György, a kórházszövetség jelölt elnöke, az MRE Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. A szövetség megerősítette, hogy egyhavi, 38 milliárd forintot kitevő működési költség hiányzik az idei kasszából, azt pótolni kell. Ám elismerték: mivel csak becsülni lehet az intézmények adósságát, egységes szempontrendszer szerint hamarosan valóságos diagnózist kell felállítani, arra épülhet a terápia.

Milliárdokat spórolhat meg az egészségügy, ha megfogják a most így-úgy „elúszó” tartalékokat – véli Szócska Miklós. Ennek érdekében kibővítik a helyenként már működő közös informatikai és gyógyszerközbeszerzéseket, centrumokba szervezik a várólistás gyógyító beavatkozásokat, s kidolgozzák a háziorvosok ösztönzőrendszerét annak érdekében, hogy ne küldjék kórházba, hanem maguk lássák el a pácienseiket.

A közös beszerzésekkel árcsökkentést érhetnek el a cégeknél a nagy mennyiségű gyógyszer és kötszer vásárlásakor a kórházak – erősítette meg saját tapasztalatából Velkey György. Másik két kórházzal a kötszervásárlást már közösen végzik, amivel 10 százalékos megtakarítást értek el. Hamarosan így vásárolnak gyógyszert is.

Nem kis pénzről van szó, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 345 milliárdos, aktív fekvőbeteg-ellátási kasszájából átlagosan 8 százalékot költenek gyógyszerekre a kórházak. A kötszerköltségvetés pedig az idén 5,7 milliárd forint.

Számos, a kinevezését követően bejelentett ígéretét már teljesítette a tárca. Például – egyeztetve a Magyar Rezidens Szövetséggel – megoldotta a rezidensek ügyét. Ez azért volt fontos, mert a most államvizsgázott medikusok többsége nem lépett volna be a szakképzési rendszerbe, mivel szerintük az új rendelet „röghöz kötötte” volna őket. A szakvizsga után ugyanis négy évig csak a hazai kórházakban helyezkedhettek volna el. A rendeletet az új kormány nem léptette életbe július elsejétől, s 10 százalékról 25 százalékra emelte a központi gyakornokok keretszámát. Ám mint azt Szócska Miklós hangsúlyozta: az sem engedhető meg, hogy a hazai közpénzből kiképzett fiatal szakorvosok külföldi betegeket gyógyítsanak. Az uniós csatlakozás óta külföldre távozottak miatt 20 milliárd forint alapképzési költséggel támogattuk az angol egészségügyet.

A kritikus szakemberhiányra is közösen keresik a megoldást a tárcával – mondta Velkey György. A rezidensek ügyének megoldása mellett a hiányszakmák pótlása is elkerülhetetlen, s tárgyalást kezdenek a nővéri kompetenciákról, amivel tehermentesíthetik az orvosi kart.

Az akut teendőket megoldotta a kormány – mondta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A rezidensrendelet felfüggesztése mellett a gyógyítási minimumfeltételekről szóló sem lépett hatályba. Sok kórház ugyanis nem tudná teljesíteni az abban előírt új tárgyi és személyi előírásokat, így nem kapna működési engedélyt a tisztiorvosi szolgálattól. Ez viszont a betegellátást veszélyeztetné.

Szócska Miklós nem veti el a tárgyi és személyi feltételek javításának szükségességét. Úgy tartja azonban, hogy először át kell alakítani az intézményrendszert. Területi és funkcionális integrációban képzeli el a kórházak jövőbeli működését. Ez a közös közbeszerzések mellett az ellátás biztonságát is javítaná. Egységesíteni szeretné az aktív fekvőbeteg-ellátást, a laboratóriumi, a patológiai, a radiológiai diagnosztikát. Szerinte ha ez utóbbiakat érdemes volt kiszervezni, bizonyára „üzlet” lehet e tevékenységi kör közös megszervezése a közkórházak számára is. Annál inkább, mert e szakmákban jelentős a szakemberhiány.

A kórházszövetség szerint is hozzá kell nyúlni az intézményi struktúrához, hiszen a beszállítói kör hitelezőképessége is a határához közelít. Immár évek óta folyamatos a számlák kiegyenlítésének átütemezése, becslések szerint meghaladja a 100 milliárdot az intézmények adósságállománya. Ez azonban becsült öszszeg, hiszen a szövetség pár hónappal ezelőtti felmérése során a 164 kórház közül csak 123 szolgáltatott adatokat.