Nem lehetetlen adósságmentes kórháznak lenni

Ebből nem az következik, hogy a kisebbség nyereséges lenne, hanem az, hogy vért izzadva egyensúlyoz. Bérbe adja a bérbe adhatót, nem tölti be a megüresedett álláshelyeket, elhalasztja a műszerbeszerzéseket, kivár a felújításokkal, kemény alkuk árán árcsökkentésekre ösztönzi a gyógyszerbeszállítókat.

Ám mindennek van határa, a tartalékok fogyófélben vannak, sürgős tőkeinjektálásra van szükség. A veszteséggel gyógyítók – többségük nem önhibájából az – pedig kétségbeesve várják a forráspótlást. Meg a több hónapos várólistára került betegek is.

S ha az ágazat új vezetője kitart ígérete mellett, s a csendes szavakkal kilátásba helyezett esetleges konszolidációt szigorú feltételekhez – az intézményrendszer és a finanszírozás gyökeres megváltozásához – köti, jól indulhat az idei ősz. Az egészségügyhöz értő közgazdászok szerint összhangot kell teremteni a gyógyítói kapacitások, a betegforgalom, a teljesítmények és a közfinanszírozás között.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

A témáról szóló jegyzet itt olvasható