Fiatal könyvesek feljövőben

Az összességében stagnáló, zsugorodó magyar könyvpiacnak van olyan területe, amely dinamikusan bővül, olvasótábora gyarapszik, példányszámai nőnek, kiadói nyereségesek. Csak a könyvesboltok kirakatából ítélve is szembeszökő a lektűrök, a „vámpíroskönyvek” sikere. Katona Ildikó, a Twilight Saga (Alkonyat sorozat) négy kötetét kiadó, egyébként gyerekkönyveiről ismert Könyvmolyképző Kiadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője lapunknak nyilatkozva úgy becsülte: a tavalyi rekordévük után, amikor is a forgalmuk megháromszorozódott, az idén 40-50 százalékos bevételnövekedés valószínű. A bővülő forgalom mögött szerinte is egyértelműen a legnépszerűbb vámpírkönyvsorozat iránti érdeklődés áll: az Alkonyat eladott példányainak száma egyelőre 400 ezer körül jár, még csak közelíti a könyvkiadói berkekben a siker etalonjának tekintett Harry Potterét. Az Alkonyat sorozatban persze még nagy lehetőségek rejlenek, hiszen a legrégebben kiadott kötete is csak másfél éves, a legutolsó pedig ez év nyarán jelent meg – tehát az eladások még felfutóban vannak.

Ami a reklámkampányt illeti, Katona Ildikó arról számolt be, hogy a fokozott érdeklődés miatt a nagy bolti terjesztők átvették tőlük a termékmarketinget: külön „gúlapénz” nélkül is kiemelt helyet biztosítanak „vörös pöttyös” sorozatuknak a boltok előterében, a Bookline pedig már most előrendeléseket gyűjt az Alkonyat-történethez lazán kapcsoló, új Stephenie Meyer-regényre. Ebben a helyzetben Katona Ildikó a könyvkiadó legfőbb feladatát a sorozat kamaszközönségével való kapcsolattartásban látja. A magyarországi Twilight-fanklubok önszerveződő módon jöttek létre, a Könyvmolyképző közönségmarketingje ezekre épült: exkluzív információkkal, közös kiállítások szervezésével segítik a klubot, a kiadóvezető ezenkívül saját Alkonyat-blogot is ír.

A vámpírdivatból az egyik legszélesebb spektrumú hazai kiadó, az Ulpius-ház sem maradhatott ki: ők adják ki a True Blood tévésorozat magyar nyelvű könyvváltozatát – ez a sorozat az Alkonyaténál egy tízessel idősebb, de szintén női közönséget céloz meg. Kepets András, az Ulpius ügyvezető igazgatója marketingstratégiájukat firtató kérdéseinkre hangsúlyozta: ők egy igencsak széles olvasóközönséget szolgálnak ki, ezért finomabb közönségkapcsolatra nincs lehetőségük, szerzőiket biztatják blogos kapcsolattartásra. Kampányt olyan művek köré építenek, amelyek már az indulásukkor általános érdeklődésre tarthatnak számot – velük kapcsolatban a reklámozás célja, hogy minél hamarabb átlépjék az ismertség küszöbét. Ezért komplex megoldásokat alkalmaznak: egyszerre hirdetnek a könyvesboltokban, közterületen és online, nem is akármilyen intenzitással.

A pszichológiai témájú könyveiről nevezetes Jaffa Kiadó vezetője, Rados Richárd – már csak eltérő kiadói profiljuk miatt is – másfajta marketing híve. Nekik minden könyvük hasonló reklámlehetőséggel indul, aztán ha valamelyik elég gyorsan nullszaldóssá válik, a kiadóban elgondolkoznak, hogyan lehetne a további értékesítést elősegíteni – ekkor vetnek be új marketinges eszközöket. A reklámlehetőségek közül ők egyértelműen a vásárlás helyszínéhez kapcsolódókat preferálják. Hírverésükkel a boltba betérő vagy az interneten könyvet vásárolni akaró, de határozott céllal még nem rendelkező közönséget célozzák meg.

„A 2000-es évek elején még mindig ugyanazok voltak a magyar bestsellerírók, mint a 80-as években: Vavyan Fable, Lőrincz L. László és Moldova György” – jelezte a változtatás szükségességét Kepets András. Az Ulpius ezt a komplex marketingarzenáljuk „testreszabásával” érte el: a kamaszközönségnek író szerzők esetében több online és kevesebb bolttéri reklámmal, a bevezetendő kortárs női szerzők esetében több köztéri és kevesebb online hírveréssel. A Könyvmolyképző legújabb írónemzedéke az úgynevezett „fan fiction”-ből érkezik: vámpírbloggerként szerzett írói tapasztalataikat ültetik át könyves környezetbe. A Jaffa minden egyes szerzője esetében arra törekszik, hogy még könyvük publikálása előtt a médiapartnerek oldalain szakértői aurát szerezzenek a maguk témájában. ZsA