Pénz lenne, még sincs műtét

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közreadott jelentésében azt is megállapította, hogy az ágazatirányító nem dolgozott ki koncepciót a szervtranszplantáció fejlesztésére, korszerűsítésére. Pedig ha záros határidőn belül a 2008. évi európai átlagot szeretnénk elérni, úgy évente 60-70 százalékkal kellene növelni e beavatkozások számát.
Az ÁSZ-vizsgálat célja a hazai szervátültetés intézményrendszerének, eredményességének, hatékonyságának és költséghatékonyságának a vizsgálata volt – mondta Zöldréti Attila főcsoportfőnök. Arra jutottak, hogy a transzplantációt elsősorban a donorok hiánya korlátozza, pedig a beavatkozáson átesettek túlélése megfelel a nemzetközi tendenciáknak. A máj- és szívátültetéssel a betegek 15 évet, a végstádiumú, dializált betegek pedig 8-10 évet nyerhetnek.

Az Egészségbiztosítási Alap öt éve 389 szervátültetést finanszírozott, tavaly ez a beavatkozás 354-re zsugorodott, az évi kiadása 2,5-2,4 milliárd forint volt. Ám nem a biztosító pénz-hiánya miatt apadt ez a beavatkozás, az ok egyértelműen a donorhiány.

Azért fontos az ÁSZ jelentése és a nemzeti erőforrás miniszternek megfogalmazott ajánlása, mert annak megfontolásával nem csupán a transzplantáltak életminőségét javítanák, de jelentős megtakarítást érnének el az Egészségbiztosítási Alapban is – állítja Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának programigazgatója. Például amíg a dializált beteg éves ellátása 5 millió forint, az új vesével élő első évi kezelése ugyan 7,8 millió, ám a második évtől 2 millióra csökken a kiadás. Kaló Zoltán szerint nemcsak az unió tagállamaitól maradt el hazánk, országhatáron belül is jelentős az esélyegyenlőtlenség Kelet-Magyarország régió és a többi országrész között, az előző településeken élők kárára. Egységes és transzparens várólistákra és arra lenne szükség, hogy az emberek természetesnek vegyék a szervek átadását a betegek számára. Segíthetne az országok közötti többoldalú szervcsere is.

- Változás. Azt javasoltuk a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy az uniós gyakorlatnak megfelelően alakítsa meg a független nemzeti transzplantációs szervezetet. Most az Országos Vérellátó Szolgálat gondozza a várólistákat, a betegek kiválasztása pedig a transzplantációt végző intézet privilégiuma. Azt is javasoltuk, hogy dolgoztassa ki a szervtranszplantációk számának növelését célzó akciótervet, tárja fel az eredménytelenség okait, vizsgáltassa felül a gyógyító beavatkozások alapdíjának tényleges költségeit.

- Ettől még nem lesz több donor. Ön szerint ennyire közömbösek lennének a magyarok, vagy inkább csak idegenkednek a szervadományozástól?

- Az alacsony szervfelajánlás leginkább az emberek tájékozatlanságából fakad. Ezért érdemes lenne követni az uniós országok gyakorlatát. Már kisiskolás korban úgy kellene oktatni és nevelni a gyermekeket, hogy fontos segíteni az embertársainkon, hogy bárki bármikor segítségre szorulhat, hogy természetes legyen itthon is az élő donoros szervadományozás. S ha nem csak családtag adományozhatna szervet, úgy ha nem is érnénk el hamar a skandináv országok 40 százalékos élődonor-arányát, a jelenlegi 2-5 százalékról biztosan elmozdulnánk.

- Székesfehérvár polgármestereként megtapasztalhatta az egészségügyi intézmények forráshiányát. Mi a véleménye a kettős, OEP- és önkormányzati finanszírozásról?

- Nem tartom jónak, hogy a megyéken keresztül jut el a biztosítótól járó működési pénz a megyei kórházakhoz. Pénz híján nem is tudják kipótolni a hiányos kórházi kasszát. Az egészségügyi ellátórendszert koncentrálni kellene, hogy a mainál hatékonyabb legyen a humánerőforrás munkája, az orvosi műszer- és eszközpark kihasználása, ami a színvonalasabb betegellátást szolgálja. Egyébként az ÁSZ a nagy ellátórendszereket, így az egészségügyet is komplex módon kívánja ellenőrizni. A múlt hónap végén kezdtük el a háziorvosi rendszer vizsgálatát, ezt további ellenőrzések követik.

- Változás. Azt javasoltuk a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy az uniós gyakorlatnak megfelelően alakítsa meg a független nemzeti transzplantációs szervezetet. Most az Országos Vérellátó Szolgálat gondozza a várólistákat, a betegek kiválasztása pedig a transzplantációt végző intézet privilégiuma. Azt is javasoltuk, hogy dolgoztassa ki a szervtranszplantációk számának növelését célzó akciótervet, tárja fel az eredménytelenség okait, vizsgáltassa felül a gyógyító beavatkozások alapdíjának tényleges költségeit.

- Ettől még nem lesz több donor. Ön szerint ennyire közömbösek lennének a magyarok, vagy inkább csak idegenkednek a szervadományozástól?

- Az alacsony szervfelajánlás leginkább az emberek tájékozatlanságából fakad. Ezért érdemes lenne követni az uniós országok gyakorlatát. Már kisiskolás korban úgy kellene oktatni és nevelni a gyermekeket, hogy fontos segíteni az embertársainkon, hogy bárki bármikor segítségre szorulhat, hogy természetes legyen itthon is az élő donoros szervadományozás. S ha nem csak családtag adományozhatna szervet, úgy ha nem is érnénk el hamar a skandináv országok 40 százalékos élődonor-arányát, a jelenlegi 2-5 százalékról biztosan elmozdulnánk.

- Székesfehérvár polgármestereként megtapasztalhatta az egészségügyi intézmények forráshiányát. Mi a véleménye a kettős, OEP- és önkormányzati finanszírozásról?

- Nem tartom jónak, hogy a megyéken keresztül jut el a biztosítótól járó működési pénz a megyei kórházakhoz. Pénz híján nem is tudják kipótolni a hiányos kórházi kasszát. Az egészségügyi ellátórendszert koncentrálni kellene, hogy a mainál hatékonyabb legyen a humánerőforrás munkája, az orvosi műszer- és eszközpark kihasználása, ami a színvonalasabb betegellátást szolgálja. Egyébként az ÁSZ a nagy ellátórendszereket, így az egészségügyet is komplex módon kívánja ellenőrizni. A múlt hónap végén kezdtük el a háziorvosi rendszer vizsgálatát, ezt további ellenőrzések követik. -->