Mint arról beszámoltunk, megváltozott a hajfestékek összetételére és jelölésére vonatkozó szabályozás. Jövő év november 1-jétől nem hozható forgalomba, és 2012 november 1-jétől nem adható el olyan hajfesték, amely nem tartalmazza a rendeletben meghatározott szövegű címkét. Ennek a tartalma arra figyelmezteti a fogyasztót, hogy ne használja a terméket akkor, ha az arcán és a fejbőrén kiütés van, továbbá akkor sem, ha korábban a "fekete henna" tetoválás során valamilyen reakciót észlelt.
Emellett Jövő év február 15-től nem hozható forgalomba és augusztus 15-től nem adható el olyan kozmetikum, amely verbéna gyógynövény illóolaj származékait - illatkompozíció alkotórészeként - tartalmazza.
A hír bejárta a magyar sajtót, kérdés, hogy valójában mekkora változást jelent a rendelkezés a fogyasztók számára, illetve, hogy rendkívülinek számít-e egy ilyen módosítás?
Az Európai Unió illetékes szervei évente egy-három alkalommal döntenek a kozmetikumokra vonatkozó szabályozás módosításáról. A mostani rendelet is egy ilyen folyamat eredménye, vagyis nem jelent rendkívüli változást a szektorban – mondta el Murányi István, a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára.
A szakértő elmondta: bizonyos kozmetikumok, így a konzerválószerek, UV-szűrök, festékanyagok körében az EU meghatározza, mely összetevőket milyen feltételek mellett alkalmazhatnak a gyártók. Ebbe a kategóriába tartoznak a hajfestékek is. Az uniós rendszer szerint a gyártó vállalatoknak kell dokumentációt készíteniük az általuk használni kívánt összetevők hatásainak igazolásához.
Murányi István úgy látja, az EU-ban érvényes szabályozás kellő védelmet nyújt a fogyasztóknak, bár egy kisebb joghézag megmaradt, ugyanis a kozmetikai szabályozás a tetoválásra nem vonatkozik. Mivel tetováláskor a festéket nem a bőrre, hanem a bőr alá fecskendezik, a tetoválásra használt szerek nem tekinthetőek kozmetikumnak. Ezzel magyarázható, hogy a mostani módosításban említett fekete hennát hajfestékekben nem használhatják, tetoválásnál történő felhasználása pedig nem szabályozott.
Ezt a rést igyekszik lezárni a módosítás azzal, hogy kötelezővé teszi egy figyelmeztető felirat elhelyezését a termékeken, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a hajfesték, és a fekete henna együttes használata esetleg allergiás reakciót válthat ki. A főtitkár hozzátette, hogy a hajfestékek a legjobban kivizsgált kozmetikum közé tartoznak, és egy 10 millió lakosú országra vetítve a hajfestékből eredő allergiás esetek száma egy-kettő.
Ami a hazai gyártókat illeti, Murányi István szerint a termékek forgalomba hozatala jelentősen bonyolultabb az uniós csatlakozás óta, hiszen a korábbi OÉTI engedélyezési folyamat helyett komoly műszaki dokumentációt kell összeállítani. Bár az EU-csatlakozás óta megszűnt a minőségellenőrző laborok kötelező bevizsgálói szerepe, a főtitkár szerint ezeket a szervezeteket továbbra is igénybe veszik a minősítések kapcsán, hiszen a kereskedők igyekeznek bebiztosítani magukat a minőség tekintetében, vagyis elmondható, hogy a piaci önszabályozás működik.
A kozmetikai termékekről, azon belül a hajfestékekről elmondható, hogy túlnyomó többségben megfelelnek az előírásoknak – mondta Kotsis Ildikó, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) vezető főtanácsosa. A szakértő elmondta: az elmúlt fél évben vizsgálták meg a hajfestékeket, és elsősorban a potenciálisan allergén anyagokra, így az ammóniára, és a hidrogén-peroxidra koncentráltak.
A Hatóság tapasztalata szerint a gyártók szinte kivétel nélkül betartják az előírásokat, az összetétel megjelölésével kapcsolatban fordulnak elő problémák. Kotsis Ildikó hozzátette: az OÉTI jelenleg is szerepet játszik a kozmetikumok forgalomba hozatalában, hiszen az új termék bevezetésekor az összetételre vonatkozó dokumentációt legkésőbb a piacra dobáskor el kell juttatni az Intézethez, amely nyilvántartásba veszi az adott terméket. A főtanácsos szerint a szektor kiemelt felügyeletet kap az egész EU-ban, ennek tudható be, hogy uniós szinten évente csak a problémás termékek 2-4 százaléka tartozik a kozmetikumok közé.
A gyártóknak 2006-tól az EU fogyasztási cikkekkel foglalkozó tudományos tanácsának (SCCP) kell benyújtania a hajfestékek összetevőiről szóló dokumentációt. Amennyiben egy cég nem tudja bizonyítani, hogy terméke nem ártalmas az egészségre, nem hozhatja forgalomba azt az unió területén.
A gyártóknak 2006-tól az EU fogyasztási cikkekkel foglalkozó tudományos tanácsának (SCCP) kell benyújtania a hajfestékek összetevőiről szóló dokumentációt. Amennyiben egy cég nem tudja bizonyítani, hogy terméke nem ártalmas az egészségre, nem hozhatja forgalomba azt az unió területén. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.