Állami vagyonzár alá került a Mal Zrt.

Vagyonzár és állami irányítás alá veszi a kormány a vörösiszap-katasztrófát okozó Magyar Alumínium (Mal) Zrt.-t, ezzel párhuzamosan pedig már a tegnapi nap folyamán előzetes őrizetbe került Bakonyi Zoltán cégvezető.

Minderről Orbán Viktor kormányfő számolt be tegnap, napirend előtti felszólalásában. A miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország, a magyar állam már elég erős ahhoz, hogy a közérdeket képviselje a magánérdekkel szemben. Ezt a szempontot kell érvényesíteni a négy küszöbönálló feladat megoldása, vagyis a kártalanítás, a munkahelyek megmentése, a további természeti károk megakadályozása, valamint a felelősség kivizsgálása során. Orbán Viktor leszögezte: a köz érdeke az, hogy a kártalanítás ne az adófizetők, hanem a károkozók pénzéből valósuljon meg. Mindehhez fontos leszögezni, hogy nem természeti csapás okozta Ajka közelében a katasztrófát – tette hozzá.

Az állami irányítás mikéntjéről egy tegnap benyújtott, Hende Csaba honvédelmi miniszter kézjegyét viselő törvényjavaslat rendelkezik. Eszerint rendkívüli helyzetekben gazdálkodó szervezetek működése állami irányítás alá vonható, amelyet az államháztartásért felelős – jelen esetben a nemzetgazdasági – miniszter vagy kormánybiztos lát el. Az Index hírportál értesülései szerint Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója láthatja el ezt a feladatot, a károk elhárítása mellett a jogkörébe tartozik majd a vagyoni helyzet és a kötelezettségvállalások áttekintése és jóváhagyása is.

A módosítás nem jelzi az állami felügyelet lehetséges időtartamát – a honvédelmi törvény is mindössze „rendkívüli állapot és szükségállapot” időszakot határoz meg –, és nem pontosítja azt sem, milyen rendeletben vonható az állam felügyelete alá a cég. Ugyanakkor előrevetíti azt, hogy ha ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisíti, úgy az állam köteles megtéríteni a tulajdonos minden olyan kárát, amelyet a kirendelt kormánybiztos a feladatkörébe tartozó döntéssel idézett elő.

A törvényjavaslatot a tervek szerint a T. Ház tegnap, lapzártánk után hagyta jóvá.

Eközben a Nemzeti Nyomozó Iroda tegnap reggel előállította Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. cégvezetőjét. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint Bakonyit több ember halálát okozó közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsítja a rendőrség. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai erre való hivatkozással állították elő, a rendőrség egyben kérte előzetes letartóztatásba vételét. KR

„Nagyon rossz érzéseket kelt egy cég állami felügyelet alá vétele, hiszen az nyilvánvalóan egy államosításhoz hasonlító magatartás: az állam elvonja a tulajdonos(ok) rendelkezési jogosítványait” – húzta alá a Világgazdaságnak Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter. Hozzátette: logikusan végiggondolva a mostani bejelentés (azaz a törvénymódosítás) csak ebbe a tendenciába illeszthető. Úgy látja, hogy az államosításhoz vagy hasonló intézkedéshez mindig meg lehet talán a népszerű és jól hangzó érvelést. Vannak emlékeink arról, hogy mindez hova szokott vezetni – jegyezte meg.

A cég egyik vezetőjének őrizetbevételében a külvilág számára az a furcsa – reagált Bárándy lapunk kérdésére –, hogy körvonalaiban sem lehet felfedezni azt a gyanúsítást, ami megadja a kellő alapot ehhez.

Ami pedig a saját vagyonával való felelősséget illeti, Bárándy rámutatott: ez akkor áll fenn, ha az érintett részéről bűncselekmény elkövetése bármely pozícióban – akár részesi pozícióban is – megállapítható. Ám egyelőre nem rajzolódik ki egy olyan kép, hogy emberi mulasztás eredménye lenne a tározó falának a megcsúszása. Bár ez sincs kizárva, de nem bizonyított. Bárándy reméli, hogy a hatóság akkor szánja rá magát, ha a mulasztás megállapítható.

Az Alkotmány felhatalmazza a kormányt a veszélyhelyzetben meghozandó intézkedésekre, ennek része lehet a cégek tulajdonosi jogának korlátozása is, amelyre Magyarországon ugyan még nem volt példa, ám számos ország alkalmazza – emlékeztetett Lövétei István alkotmányjogász.

Halmai Gábor ugyanakkor az Alkotmány egy másik passzusára emlékeztetett, amelyben az állam biztosítja a tulajdonhoz való jogot. A 13. paragrafus kimondja azt is: a tulajdont kisajátítani csak kivételesen, közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és teljes, azonnali kártalanítás mellett lehetséges – fogalmazott az alkotmányjogász.

„Nagyon rossz érzéseket kelt egy cég állami felügyelet alá vétele, hiszen az nyilvánvalóan egy államosításhoz hasonlító magatartás: az állam elvonja a tulajdonos(ok) rendelkezési jogosítványait” – húzta alá a Világgazdaságnak Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter. Hozzátette: logikusan végiggondolva a mostani bejelentés (azaz a törvénymódosítás) csak ebbe a tendenciába illeszthető. Úgy látja, hogy az államosításhoz vagy hasonló intézkedéshez mindig meg lehet talán a népszerű és jól hangzó érvelést. Vannak emlékeink arról, hogy mindez hova szokott vezetni – jegyezte meg.

A cég egyik vezetőjének őrizetbevételében a külvilág számára az a furcsa – reagált Bárándy lapunk kérdésére –, hogy körvonalaiban sem lehet felfedezni azt a gyanúsítást, ami megadja a kellő alapot ehhez.

Ami pedig a saját vagyonával való felelősséget illeti, Bárándy rámutatott: ez akkor áll fenn, ha az érintett részéről bűncselekmény elkövetése bármely pozícióban – akár részesi pozícióban is – megállapítható. Ám egyelőre nem rajzolódik ki egy olyan kép, hogy emberi mulasztás eredménye lenne a tározó falának a megcsúszása. Bár ez sincs kizárva, de nem bizonyított. Bárándy reméli, hogy a hatóság akkor szánja rá magát, ha a mulasztás megállapítható.

Az Alkotmány felhatalmazza a kormányt a veszélyhelyzetben meghozandó intézkedésekre, ennek része lehet a cégek tulajdonosi jogának korlátozása is, amelyre Magyarországon ugyan még nem volt példa, ám számos ország alkalmazza – emlékeztetett Lövétei István alkotmányjogász.

Halmai Gábor ugyanakkor az Alkotmány egy másik passzusára emlékeztetett, amelyben az állam biztosítja a tulajdonhoz való jogot. A 13. paragrafus kimondja azt is: a tulajdont kisajátítani csak kivételesen, közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és teljes, azonnali kártalanítás mellett lehetséges – fogalmazott az alkotmányjogász.-->