Tízmilliárdos lehet a kár Ajkánál
Alattomos anyagról van szó – mondja a főorvos –, hiszen a lúg a bőrre kerülve lassan szívódik be, lassan okoz sérülést a bőrön. Tüdőkárosodást akkor okozhat, ha valaki belélegzi. Erre leginkább akkor kerülhet sor, ha a sár kiszárad és por képződik. Esős idő lévén most a sár fröcskölése okozhat hasonló gondot.
Faludi Gábor arra is figyelmeztet, hogy a települések kertjeiből ne szedjenek és fogyasszanak zöldséget és gyümölcsöt, mert azokat valószínűleg nem lehet tisztára mosni. Megtudtuk azt is, hogy a vörösiszap nehézfémeket is tartalmaz, amelyek egy része toxikus, ami később fejtheti ki a hatását.
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága tegnap délutáni tájékoztatása szerint a károk elhárítása érdekében a legfontosabb teendő a töltésszakadás lokalizálása, a szennyezett felületek semlegesítése, valamint az élővízszennyezések csökkentése. A töltés szakadásának megszüntetése során egy háromlépcsős gyűrűt építettek ki a szakemberek, ezzel gyakorlatilag kizárható hasonló kritikus helyzet bekövetkezése. Kolontáron és Devecserben a hétfő éjszaka kitelepített lakosok továbbra is ideiglenes szálláshelyen vannak, nagyobb részük rokonoknál.
Közvetlenül 800 hektár mezőgazdasági terület szennyeződött vörösiszappal a Torna-patak két partján – közölték a Világgazdasággal a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Veszprém megyei illetékesei. A hatóságok a falugazdászok segítségével igyekeznek feltérképezni a károkat, mivel a műholdas felmérésekre – például a Földmérési és Távérzékelési Intézet rendszerének alkalmazására – egyelőre nincs lehetőség a felhős idő miatt. A felderítést azonban nehezíti, hogy az iszapban több helyütt a terepjárók is elakadtak. A jelenlegi információk alapján nem lehet megbecsülni, milyen nagyságrendű agrárkárokat okozott a katasztrófa – közölték az MGSZH szakértői. A falugazdászok tájékoztatásai szerint elsősorban gyepeket, talajmunkák alatt álló szántókat, illetve lucerna- és kukoricaföldeket öntött el az iszap, amely 10-40 centiméteres rétegben áll az elborított területeken. A földeken lévő szennyező anyagot 800 ezer köbméterre becsülik. A falugazdászok tapasztalatai szerint helyenként a kukorica kétharmada látszik csak ki az iszapréteg alól.
A környező településeken számos szarvasmarha-, pulyka-, sertés- és tojástermelő telepet is kár ért, tegnap közülük több megközelíthetetlen volt. Az állattenyésztő vállalkozások veszteségekre számíthatnak a károsodott takarmánytermő területek miatt is. Az MGSZH a vörösiszap-szennyezés miatt tegnap négy vízfelületre halászati, tíz vadászterületre pedig vadászati tilalmat rendelt el. A Veszprém megyei védelmi bizottság pedig megtiltotta a szennyeződött élelmiszerek és takarmányok fogyasztását a térségben.
A mostani katasztrófa nemcsak az idén tette tönkre a gazdálkodást, hanem több évig rontja majd a környékbeli agrárvállalkozások helyzetét. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy sok termelő részt vesz az Új Magyarország vidékfejlesztési program agrár-környezetgazdálkodási projektjében, amelyben öt évig garantálnia kellene a megfelelő gazdálkodási körülményeket. Ők eleshetnek az uniós támogatásoktól a vörösiszap-szennyezés miatt – közölték szakértők.
A Torna-patakba 600-700 ezer köbméter vörösiszap jutott – tudtuk meg Csonki Istvántól, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől. A szennyeződés a Marcalon és a Rábán keresztül halad a Duna felé. A tegnapi védekezési információk szerint a kármentesítés részeként savasító gipszet öntöttek (öntenek) több helyen is a Marcalba, hogy csökkentsék a környezetkárosító lúgos kémhatást (pH). Arra törekszenek, hogy a 13-as pH-értékű szennyeződést minél inkább a semleges (7-es) pH-tartományba szorítsák. Ennek ellenére szakértők szerint biztosra vehető, hogy a Marcal felső szakaszain a teljes halállomány kipusztul. Egyelőre ugyanakkor nincsenek mértékadó előrejelzések arról, hogy a katasztrófa a Rába és a Duna élővilágát mennyire veszélyeztetheti.
Tegnap a közműszolgáltatásból kizárt területeket szakaszosan kapcsolták vissza. A folyamatos mintavétel és analízis egyértelműen bizonyítja, hogy az ivóvízhálózat nem szennyeződött, és a szennyező anyag sugárzása nem nagyobb az átlagos mértéknél. Megkezdődött az öszszegyűjtött szennyező anyag visszaszállítása a káreseményt okozó cég telephelyére, egy sértetlen kazettában.
Meg kell vizsgálni a felelősséget
Felfüggesztette a Mal Magyar Alumínium Zrt. termelését Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár. Állítólag felmerült, hogy hétfőn azért szakadt át a társasághoz tartozó üzem zagytárolójának a gátja, mert a létesítményben az engedélyezettnél sokkal több iszapot tároltak, és a tárolócellák illesztése sem volt szakszerű. Ugyanakkor e feltételezést vizsgálatok még nem igazolták, és az sem érthető, hogy miért kellett a társaság olyan egységeit is kényszerpihenőre küldeni, amelyek technológiailag nem állnak kapcsolatban a vörösiszapot előállító létesítményekkel. Úgy tudjuk, a Mal megkeresi a szakminisztériumot a termelés újraindításával kapcsolatban.
Illés Zoltán azt is kijelentette: a kárelhárítás több mint 10 milliárd forintos költsége a Malt terheli, de szükség esetén az államnak is be kell szállnia a helyreállításokba. Nyitott kérdés ugyanis, mekkora felelősség terheli a vörösiszap-tárolók ellenőrzéséért felelős hatóságokat.
„A területért felelős kollégáim szerint a Mal a tározót szabályosan használta, vagyis nem terhelte túl, az üzemeltetést pedig rendszeresen ellenőrizték a környezetvédelmi hatóságok is” – válaszolt lapunknak Tolnay Lajos, a társaság elnöke. A társaságnak tíz zagytároló kazettája van, ennek többségét már rekultiválták, de van egy üres is, a tervek szerint ide juttatják át a sérült kazettából az iszapot.
Tolnay Lajos hangsúlyozta, hogy cége egyedi megállapodások alapján minden eszközzel részt vesz a kárelhárításban, a katasztrófa sújtotta három település lakásaiban keletkezett kár enyhítésére pedig azonnali, 30 millió forintos segélyt adott. Ugyanakkor cége felelősségét még ki kell vizsgálni. Tolnay Lajos egyelőre a károk számszerűsítésére nem vállalkozott. Számít a biztosítók szakmai segítségére. Bár a Malnak kétszer 20 millió forintos biztosítása van külső károkra és egy másik a teljes eszközállományára, a mostanihoz hasonló, rendkívüli eseményre biztosítással nem készülhetett fel. A világon több helyen, például Franciaországban a tengerbe engedik a vörösiszapot, uniós engedéllyel.
Az 1995-ben hazai magánszemények által alapított Mal tulajdonába folyamatosan kerültek az alumíniumiparhoz kapcsolódó hazai, majd szlovéniai és boszniai vállalkozások. A társaság 2006-ban leállította az inotai alumíniumkohót, de két új hulladékolvasztó kemencét helyezett üzembe. 2007-ben eladta egyik inotai üzemét.
Bajos lehet a kártérítés
Úgy hírlik, mindössze 10 millió forintos felelősségbiztosítása van az átszakadt vörösiszap-tárolót üzemeltető cégnek – ezt állították legalábbis a szakmabeliek a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) tegnapi konferenciáján. A biztosítást állítólag az Allianznál kötötték, ezt azonban a biztosító biztosítási titokra hivatkozva nem erősítette meg.A szakértők szerint viszont a bekövetkezett, a környezet károkkal együtt több tízmilliárd forintosra taksált károkat klasszikus értelemben csak felelősségbiztosítás alapján lehetne rendezni.
Erre persze az alacsony térítési összeg miatt nincs mód, és további rossz hír az ott lakóknak, hogy a lakásbiztosítások terhére sem lehet rendezni a károkat.
A természeti katasztrófákban megsérült épületekre fizetnek ugyan a biztosítók, az ipari katasztrófák során elszenvedett károkra viszont csak egyes speciális módozatok nyújtanak fedezetet. Így a biztosítók jóindulatán múlik majd, mennyi kártérítést kaphatnak a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek.
A Mabisz ajánlásában arra kéri a biztosítókat, hogy a lakóingatlanokban és háztartási tárgyakban bekövetkezett károknál tekintsenek el a szerződési feltételektől, és „társadalmi felelősségük tudatában” kezeljék a rendkívüli helyzetet. Hogy ez pontosan mit jelent, az cégenként eltérhet.
A szakértők szerint viszont a bekövetkezett, a környezet károkkal együtt több tízmilliárd forintosra taksált károkat klasszikus értelemben csak felelősségbiztosítás alapján lehetne rendezni.
Erre persze az alacsony térítési összeg miatt nincs mód, és további rossz hír az ott lakóknak, hogy a lakásbiztosítások terhére sem lehet rendezni a károkat.
A természeti katasztrófákban megsérült épületekre fizetnek ugyan a biztosítók, az ipari katasztrófák során elszenvedett károkra viszont csak egyes speciális módozatok nyújtanak fedezetet. Így a biztosítók jóindulatán múlik majd, mennyi kártérítést kaphatnak a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek.
A Mabisz ajánlásában arra kéri a biztosítókat, hogy a lakóingatlanokban és háztartási tárgyakban bekövetkezett károknál tekintsenek el a szerződési feltételektől, és „társadalmi felelősségük tudatában” kezeljék a rendkívüli helyzetet. Hogy ez pontosan mit jelent, az cégenként eltérhet.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.