Túl drága a jó vetőmag

Várhatóan tovább csökken az idén a minősített, fémzárolt búzavetőmagvak felhasználása, mert a gazdálkodók nagyrészt saját betakarított termésüket vetik vissza, egymás között cserélnek vetőmagot vagy feketeforgalomból származó árut használnak fel – mondta a Világgazdaságnak Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

A búzaágazatban eddig nem voltak a hibrid kukorica vagy a napraforgó piacán lévőhöz hasonló hamisítási esetek, amikor egyesek vetőmagnak látszó, sokszor ki sem csírázó árut igyekeztek valódi szaporítóanyagként eladni. Itt a feketekereskedelmet elsősorban az jelenti, ha olyan vetőmag kerül a forgalomba, amelyet eredetileg minősített terméknek szántak, de a szemlézés után nem fémzároltak le. A mai tendencia a termelésben belpiaci minőségromláshoz vezet, és a búzaexportban is nehezen kezelhető helyzetet teremt, mert egyre kevésbé lehet a külpiaci vevők igényei szerinti, nagyobb tömegű és homogén árualapot összegyűjteni.
A vetőmag-minősítési adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a forgalmazók eddig 50 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmagot adtak el, míg a tavalyi értékesített mennyiség mintegy 70 ezer tonnát tett ki. Az idei felhasználás időarányosan kevesebb a tavalyinál, bár most az őszi búza vetési munkálatai akár késő novemberig is kitolódhatnak a csapadékos időjárás miatt. Összességében azonban az várható, hogy a fémzárolt vetőmagvak aránya kisebb lesz az elmúlt évi, szintén gyengének tartott vetési eredményeknél is. Így a gazdálkodók előreláthatólag a mintegy 1,1 millió hektáros őszibúza-terület 25-27 százalékán vetnek csak minőségi magot, szemben például az 50-60 százalékos nyugat-európai mértékkel.
Egyértelmű, hogy a termelők most az idei természeti csapások miatti költségtakarékosságból fogják vissza vetőmagbeszerzéseiket – állapította meg Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Hozzátette: a mai tendencia kedvezőtlen irány, de egyre kevesebb termelő engedheti meg magának a fémzárolt szaporítóanyag megvásárlását. A titkár szerint az is elképzelhető, hogy az elérhető értékesítési árak nem igazolják vissza a saját és a fémzárolt vetőmagok közötti minőségi különbséget. Emellett a minősített termékek iránti keresletet az is csökkenti, hogy a gazdálkodóknak a nemesítők számára fajtaoltalmi díjat is kell fizetniük – vélte Tóth István.
Januártól a saját betakarítású búzából előállított vetőmag felhasználását is fajtahasználati díj terheli, amelyet a nemesítő vállalkozások által létrehozott Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. szed be – közölte ugyanakkor Ruthner Szabolcs. A díj fedezi az új fajták nemesítése költségeit. A mai rendszer engedmény a korábbiakhoz képest, mivel a termelők saját gazdaságukban, a nemesítő engedélye nélkül is elvethetik az oltalmazott fajták visszafogott magját anélkül, hogy szabadalombitorlást követnének el – állapította meg.
A szövetség azt várta, hogy a változtatás a minősített, fémzárolt szaporítóanyagok vetésére ösztönzi a termelőket, de az eddigi gyakorlat ezt nem igazolta be. Szintén nem élénkítették a vásárlási kedvet az 50 ezer forint feletti tonnánkénti búzaárak sem, hiába csökkentették az árkülönbséget a vetőmagnak fogott saját termény és a fémzárolt áruk között. Ez utóbbiak tonnája egyébként ma 80-85 ezer forintba kerül, így egy hektárnyi terület vetőmagköltsége – 200-250 kilogrammos hektáronkénti igénnyel számolva – 15-20 ezer forintot tesz ki. Ha azonban a tisztításhoz, a csávázáshoz és a munkaráfordításhoz köthető kiadásokat is figyelembe vesszük, a sajátvetőmag-használat nem sokkal olcsóbb a fémzárolténál – szögezte le az ügyvezető igazgató. HL