A magyar termékek még mindig nincsenek a megfelelő polcon

Még jócskán van mit tenni a hazai élelmiszer-ipari termékek kiskereskedeleméért  – többek között ez derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem témába vágó kutatásából. A hungaricumokat támogató szövetség megbízásából a tizenkét legjelentősebb hazai kereskedelmi láncot monitorozta felmérésével. Bár a számszerű eredmény első látásra nem tűnik rossznak, mégis további intézkedéseket javasolnak a felmérők, többek között a vidékfejlesztési tárca szakembereinek a magyar áruk pozícióinak javítására. A tudatos vásárlók tíz százaléknál valamivel nagyobb arányát bővíteni kellene, ehhez oktatási programok indítását javasolják az iskolákban. Ugyancsak növelni kellene a feldolgozott hazai áruk arányát, mert ebből elszomorítóan kevés van még a polcokon.
 
 
Az elmúlt időszakban számos fogyasztói becslés látott napvilágot a magyar termékek hazai kiskereskedelmi forgalomban elfoglalt arányáról, a kutatások viszont nem vették számba a kereskedelmi láncokat – magyarázta felmérésük indokait és hátterét Kasza Gyula kutatásvezető a Duna TV-ben.
 
A projektben most a tizenkét legjelentősebb hazai lánc kínálatát mérték fel, ami hangsúlyozottan pillanatfelvétel, egyszeri állapot rögzítése volt – magyarázta Kasza Gyula. Megjegyezte: csak azokat a termékkategóriákat vizsgálták, amelyekben a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság is képes megfelelő mennyiségű és kitűnő minőségű termékeket előállítani – kiemelten vizsgálták a húskészítményeket, a tojást, a joghurtokat és kefíreket, tejfölöket, sajtokat és sajtkészítményeket, a túrót, a tejeket, mézeket, gyümölcsöket és a lekvárokat.

A számszerű arányok első látásra nem tűnnek rossznak: a vizsgált kategóriákban 76,4 százalékban voltak magyar termékek, a hazai láncoknál ez az arány 82 százalék volt, a nemzetközi láncoknál tíz százalékkal kevesebb.   Kérdés azonban az is – amiben máig nincs szakmai konszenzus idehaza – hogy valójában mely termék számít magyarnak – vetette fel a szakember.
 
Elszomorító viszont, hogy a feldolgozott, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek között egyre kevesebb a hazai áru; minél közelebb van az alaptermékhez egy áru, annál valószínűbb, hogy magyar eredetű legyen. Sajtból vagy lekvárból – amit gond nélkül előállítana a magyar ipar is – ötven százalék körüli vagy az alatti arányokat mértek egyes esetekben – összegezte eredményeiket a kutatásvezető.
 
Kasza Gyula szerint fontos lenne javítani a hazai fogyasztók tudatosságát. “Felnőtt egy olyan nemzedék, amely nem kapott megfelelő értékrendet sem az iskolában sem a családban. Élelmiszer oktatási programot kellene bevezetni az iskolákban – nincs más megoldás” - hangoztatta a szakember, aki úgy látja: tanulmányukra és az abban megfogalmazott javaslatokra van fogadókészség a vidékfejlesztési tárca megfelelő államtitkárságán.
 
Nemzetközi példákat is idézett a Corvinus szakértője, a francia fogyasztók nemzeti termékekhez való lojalitását említve példaként.
 
Megvannak az okai a hazai termék drágaságának
A szakember elismerte: sok esetben drágább a magyar élelmiszer-ipari termék, ami a kisebb feldolgozott mennyiségre vezethető vissza. Nem ritka azonban, hogy a hazai beszállítókat az áruház-láncok – különösen a nemzetköziek – irreálisan magas árréssel büntetik – mondta Kasza Gyula; nem ritka az sem állítása szerint, hogy a magyar terméken a száz százalék a kereskedői árrés, ugyanez egy német termék esetében tizenöt-húsz százalék. Ez is versenyhátrányt okoz – akárcsak a polcpénzek rendszere, ami mögött nem biztos, hogy mindig található valódi szolgáltatás – mondta Kasza Gyula.
 
Tíz százalék már tudatosan vásárol - erősítendő az igény a magyar áruk iránt 
Az eredmények részben biztatók, hiszen azt tapasztalták, hogy egyre több a tudatos magyar vásárló, ez alapvetően összefügg az iskolai végzettséggel. A Corvinus Egyetem tanulmánya szerint az elmúlt években kialakult egy tíz százaléknál is nagyobb társadalmi réteg, amely tudatosan keresi a hazai termékeket.
 
Ugyanakkor a magyar termékek iránti lojalitás nem is elsősorban a reáljövedelem függvénye – derül ki a kutatásból. Meghatározónak tűnik a reáljövedelem mellett az, hogy van-e gyermeke a fogyasztónak, illetve a neme is; a nők sokkal tudatosabban vásárolnak, különösen az anyák. Emellett az iskolázottság sem elhanyagolható: minél magasabb végzettségű a fogyasztó, annál jobban odafigyel, milyen árucikkeket vásárol, és itt az eredet már nagyon fontos szempontként jelenik meg – hangsúlyozta Kasza Gyula.
 
Egyébként a társadalmi igény meghatározó lehet a szakértő szerint. “Egy nemzetközi kereskedelmi lánc nem motivált arra, hogy kínálatában magyar termékeket tartson, hiszen a tulajdonosai talán azt sem tudják, hol van Magyarország. De ha a társadalom éreztetik vele, hogy egyfajta normarendszer működik, akkor egy idő a nemzetközi kereskedő is meg akar majd ennek felelni. A felméréseinkkel azt szeretnék elérni, hogy ráébresszük a nemzetközi kereskedelmi láncokat, hogy a magyar társadalom egyre inkább elvárja a magyar termékek kínálatát velük szemben, amit egy idő nekik nyújtaniuk kell majd” - szögezte le a Corvinus szakértője.