A nagy mekkai zarándoklatbiznisz: plázafejlesztések százmilliárdokért

Meglehet, Allah előtt vagy a Kába-kő körüli forgatagban minden muzulmán egyenlő, de a szaúdi gazdasági életben régóta tudják, hogy a héten Mekkába zarándokló 3 millió ember korántsem az. Sok kecskepásztor szedi össze minden vagyonát, hogy életében egyszer lássa a szent helyeket (ami a Korán szerint annak, aki egészséges muzulmán, és meg tudja fizetni, egy életben egyszer kötelező), mások magánrepülőgépekkel érkeznek az olajmonarchiákból.

Mohammad Hamdosh, aki egy marokkói bank igazgatója, a Reutersnek egy ötcsillagos szálloda márványcsarnokában nyilatkozott a mekkai Nagy Mecset tőszomszédságában, ahová a zarándoklatról tért haza megpihenni. „A haddzs fárasztó, jó dolog kényelmesen tölteni. Isten adta a pénzt, miért ne engedném meg magamnak a kényelmet” – kérdezi. Az egész utazás 16 ezer dollárjába, mintegy 3,3 millió forintnyi összegbe került neki.

Aki ennél is többet fizet, az lakosztálya ablakából egész éjjel láthatja a Kába-követ. A szent hely fölé egyre több felhőkarcoló méretű luxusszálloda emelkedik. Az egyik homlokzatán nemrégiben adták át a világ legnagyobb óráját, mellette húsz daru emelkedik a magasba: egy újabb ötcsillagos szálloda épül.

Az első és a második legszentebb muzulmán város, Mekka és Medina a következő tíz évben 120 milliárd dollárt tervez szálloda- és plázafejlesztésekre költeni. Csak Mekkában jelenleg 20 milliárd dollár értékben zajlanak projektek. Az építési telkek egy négyzetmétere 13 333 dollárba (csaknem 2,8 millió forintba) kerül.

A szaúdi kormány büszke az olajmilliárdokból megkezdett mekkai és medinai fejlesztésekre. Célja elsősorban a zarándokok kulturált elhelyezése – mondják. A belügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a zarándokok száma tíz év alatt ugrásszerűen nőtt, és ebben az évben is 20 százaléknyi emelkedést várnak.

Sok szaúdi vallásos értelmiséginek viszont nem tetszik, hogy Mekka lassan Manhattenre hasonlít, és erről a döntést zárt ajtók mögött hozták meg a vallási vezetők. Utóbbiak a királyi család szoros szövetségesei. „Szomorú látvány, hogy a Kába-kő egyre kisebb pont az acél- és üvegóriások között” – mondja a Reutersnek Raja Alem szaúdi író. Szerinte az óváros lerombolásával a kormány nem csak a Kába-kő szentségét ássa alá, hanem a kulturális hagyományt is. A belváros régi házait valóban ledózerolják, de a lakók busás kártérítést kapnak.

Igaz, a kormány néhány luxusszolgáltatást állítólag nem enged meg, például az úszómedencéket, de a Makkah Clock Royal Tower Hotel tetején mégis két fürdő működik.

Gyorsvonattal az Arafát-hegyre

Mekkai metrónak is nevezik a hét végén átadott Maser-vonatot, amely az éves zarándoklatra, a haddzsra érkezőket hivatott a szent helyekre szállítani. A több mint hárommillió hívő közlekedtetése a Kába-kőhöz és a többi szent helyre szint már megoldhatatlan feladat a helyiek számára, tömegjelenetek alakulnak ki, 2006-ban 362-en meg is haltak egy tumultusban. Mostantól Mina, Muzdalifa és az Arafát-hegy között vonat szállítja a zarándokokat, kiválva ezzel négyezer busz munkáját.

A vonatot kínai cégek építették, és az idei ötnapos zarándoklaton még csak próbaüzeme zajlik, 35 százalékos kapacitással. Emiatt csak szaúdiak és a Öbölmonarchiák állampolgárai vehetik igénybe, de jövőre márt mindenki számára nyitva lesz. A terv pedig az, hogy a „metró” később egészen a Kába-kőig menjen. Alkalmazottait a kairói metrómunkások közül verbuválták. A vonatnak, amelyet egy ugyanilyen követ majd, kilenc megállója van, 20 kilométer hosszú, 1,8 milliárd dollárba (370 milliárd forintba) került, és évente csak tíz napig fog üzemelni teljes kapacitással.