Fény az alagút végén?

2001 – Elindul Magyarországon a Legjobb Munkahely Felmérés
A Legjobb Munkahely Felmérés volt az első komplex dolgozói elégedettség- és elkötelezettségmérés az országban. Hogy a kutatásra milyen mértékű igény volt vállalatvezetői és döntéshozói szinten is, jelzi az a tény, hogy már az első évben több mint ötven vállalat mérette meg magát.

2002 – A kipukkant a dotkom lufi hatásai Magyarországra is begyűrűznek
A korábbinál bizonytalanabb gazdasági helyzet miatt is a munkavállalók az egy évvel korábbi állapothoz képest elégedetlenebbek, bizonytalanabbak, tartanak a karrierlehetőségek beszűkülésétől, ezek miatt az átlagos elkötelezettség visszaesik. Mindennek hátterében az is állhat, hogy 2001-ben az Egyesült Államokban kipukkant dotkom lufi megrengette a szoftver- és számítógép-fejlesztéssel és -kereskedelemmel foglalkozó multinacionális vállalatok százait, valamint a Sarbannes–Auxley-törvény megszületése eredményeképpen lelassul a nemzetközi kereskedelem üteme.

2003 – A pesszimizmus éve Magyarországon
Magyarországon a gazdaság állapota nem javul lényegesen, mégis biztató, hogy a felmérésben a dolgozói elkötelezettség csökkenése lelassul. Ugyanakkor az előző évhez kapcsolódó bizonytalanságérzet továbbra is fennmarad, mely különösen az állásbiztonság iránti igényben nyilvánul meg. Tíz év átlagában a 2003-as felmérésben diagnosztizáljuk a legpesszimistább hangulatot, amikor a korábbiaktól jelentősen elmarad az elégedettségi dimenziók több mint kétharmadának a megítélése.

2004 – Csatlakozás az Európai Unióhoz – az „új világ” kapujában
Az előző évi tendenciákhoz képest lazult a dolgozók munkahelyhez való kötődése, és ezzel párhuzamosan tovább erősödött a munkavállalói öntudat. Az EU-csatlakozás évében minden ötödik magyar dolgozó érzi, a változás miatt jelentős fordulatokra számíthat a vállalatánál. A munkavállalók több mint harmada úgy látja, az EU más országaiban jobb dolgozni, mint itthon, és a dolgozók 45 százaléka szívesen vállalna állást valamelyik tagállamban.

2005 – Stagnálás és lassú lemorzsolódás
Az előző évi várakozások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem eredményeznek gyökeresen más feltételeket a dolgozó tömegeknek, ezért a munkavállalókban tovább homályosul a jövőkép, gyengül a felső vezetésbe vetett bizalom, s ezek mellett a vállalatok hírnevének fakulásáról számolnak be az eredmények. A korábbi években megjósolt tendencia beigazolódni látszott: az alkalmazottak egyre inkább felismerték értékeiket, és határozott igényekkel fordulnak munkáltatóik felé, miközben mind kevésbé kötődnek jelenlegi munkahelyükhöz. Ráadásul az elhelyezkedési esélyeiket tekintve nem mondhatók pesszimistának a magyar munkavállalók: minden második dolgozó úgy gondolja, hamar és könynyen el tudna helyezkedni.

2006 – Újra erősödő kötődés
A gazdaságot érintő megszorító intézkedéseket a magyar foglalkoztatottak a saját bőrükön érzik. A vélemények nem tanúskodnak túlzott optimizmusról: a megkérdezettek 51 százaléka számol bevételei csökkenésével, míg növekvő kiadásokra 88 százalékuk számít. Minden ötödik munkavállaló szerint még az állása is veszélybe kerülhet a gazdasági változások hatására. Ez azzal is jár, hogy a meglevő, biztos munkahely felértékelődik a szemükben, jobban megbecsülik jelenlegi vállalatukat.

2007 – Magabiztos és mobil munkavállalók
A gazdasági környezet és a megszorítások miatt a hazai munkavállalók előző évben megrendült állásbiztonsága nem állt ugyan helyre, azonban a félelmeik nem is erősödtek tovább. A dolgozók növekvő mobilitási hajlandósága olyan munkaerő-piaci helyzetet teremtett, amelyben a munkatársak nem feltétlenül érzik biztosnak az állásukat, ám egyidejűleg nem is kötődnek nagyon szorosan aktuális munkaadójukhoz, és nem esnek kétségbe, ha új állás után kell nézniük. Minden negyedik megkérdezett egyáltalán nem tartott az álláskereséstől, úgy vélte, pár hét alatt találna munkát. Bár a dolgozók kötődése folyamatosan nő, magabiztosságuk rendületlen marad, ebben a kérdésben a régió többi országával összehasonlítva továbbra is az élen járunk.

2008 – A gazdasági válság előszele
Ugyan az adatfelvétel idején még nem látszódnak a világot érintő válság jelei, ennek ellenére már megfigyelhető a munkavállalók fokozódó nyugtalansága és bizonytalansága. A gazdaságban zajló változásokat, az egyre erősödő recessziót a saját bőrükön érzik a dolgozók, melynek következtében számukra sokkal lényegesebbé válnak saját céljaik, mint az, hogy sikeres-e a vállalat. Ebben az évben lazul a vállalathoz való kötődés, hiszen munkavállalók nem feltétlenül voltak hajlandók extra erőfeszítéseket tenni a cég sikerének érdekében, ugyanakkor a válság előszelének hatása abban is megmutatkozik, hogy a munkavállalók szemében még inkább felértékelődik a biztonságos munkahely, melynek köszönhetően az elkötelezettség kismértékben meghaladta a 2007-es szintet.

2009 – Borús kilátások, csökkenő állásbiztonság, megrendült magabiztosság
A magyar dolgozók kimondottan pesszimistán ítélik meg a hazai gazdaság jövőjét. A korábbi eredményekhez képest nagymértékű esést mutat az állásbiztonság és a munkaerő-piaci pozíció megítélése. Jelentősen alacsonyabb azon dolgozók aránya, akik nem tartanak állásuk elvesztésétől, és csökkent az álláskeresés kérdésében tanúsított magabiztosság is. A bizonytalanságból eredő félelem eredményeképpen a dolgozók jobban ragaszkodnak a vállalatukhoz, mint korábban, és az elvárásaikat is jobban átgondolják. A növekvő elkötelezettség azonban nem feltétlenül jár együtt a „tenni akarás” erősödésével, jelen helyzetben az egyik fő kihívás a cégek számára megtalálni azokat az eszközöket, amelyekkel a székükbe kapaszkodó, jövőjükért aggódó munkatársakat motiválni tudják.

2010 – Fény az alagút végén?
2010 számos szektornál a válságból való kilábalás esztendeje volt, azonban néhány iparágba ekkor gyűrűzött be a recesszió. A dolgozók elkötelezettsége, kötődése a vállalathoz a pozitív jelek ellenére tovább nőtt, a lélekben felmondottak aránya pedig országosan 5 százalék alá csökkent. A munkavállalók is látják a „fényt az alagút végén”, kevesebben tartanak állásuk elvesztésétől, mint egy évvel ezelőtt, ugyanakkor a munkaerő-piaci esélyekkel kapcsolatos tavaly megrendült magabiztosság nem állt helyre. Minden hatodik dolgozó kimondottan tart az álláskereséstől, és a megkérdezettek közel harmada hosszas utánajárással számol, amennyiben új munkahelyet kellene keresnie.