A fejlett világ egészségügyi rendszereinek legnagyobb terhe a krónikus betegségek kezeléséből ered, amely a teljes ellátás költségeinek legalább háromnegyedét teszi ki. A várható élettartam növekedésével, a jól kezelhető krónikus betegségek gyarapodásával és a felhasználható technológia fejlődésével egyre több krónikus beteg kaphat magas szintű egészségügyi szolgáltatást.
A GfK. HealthCare elmúlt három évben elvégzett vizsgálataiból az is kiderült, hogy a 15-18 éveseknek 26 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, a 60 év felettiek körében ez az arány. Kiderült az is, hogy a 15-29 évesek körében az allergiás megbetegedés a leggyakoribb, ezt követi a szorongás, a depresszió, de e korcsoport 6 százalékánál már megjelenik a magasvérnyomás-betegség. A 30-39 évesek legtöbben a migrént, a gyakori fejfájást, valamint az allergiát említették. A 40-49 évesek korcsoportjában a magas vérnyomás 16 százalékkal vezeti a betegségek listáját, ezt követi az ízületi gyulladás, illetve a migrén. A kor előrehaladtával egyre nagyobb a magas vérnyomás aránya, a 60 év felettiek 59 százalékának van ilyen betegsége, az ízületi gyulladás pedig a negyedüket érinti.
A vizsgálatokból kiderült az is, hogy legalább egymillió beteg nincs tisztában állapotával, nem tud arról, hogy valamilyen betegsége van. Az, hogy egy betegség felfedezési, majd kezelési aránya mekkora a lakosságon belül, összefügg az adott betegség ellátórendszerének állapotával is. A magasvérnyomás- és a cukorbetegségnél más a helyzet, a betegek 90 százaléka tudja, hogy beteg, de a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) esetében csupán 50 százalékot tesz ki ez az arány. A magas vérnyomás és a diabétesz esetében jól szervezett, kiterjedt ellátóhálózat biztosítja a betegek kezelést és gondozását, míg a COPD kezelésének rendszere egyelőre fejlesztésre vár. A ma elismerten legmostohább helyzetben lévő pszichiátriai ellátóhálózathoz tartozó két kórkép, a szorongás és a depresszió esetében pedig csupán a betegek 30 százaléka tud arról, vagy fogadja el, hogy beteg.
Egyébként a krónikus betegek legnagyobb része elméletben tudja, hogy állapota elsősorban az életmódjától függ, azonban a mindennapi gyakorlatban mégis keveset tesznek saját egészségükért. Saját bevallásuk szerint csak minden második megy el rendszeresen orvoshoz, kétharmaduk szedi kisebb-nagyobb rendszerességgel a gyógyszerét, harmaduk változtat a táplálkozásán és mindössze egytizedük igyekszik csökkenteni a stresszes életet.
Az elemzésekből az is kiderült, hogy az egészségügyért felelős intézményrendszer többet igyekszik tenni az emberek egészségéért, mint legtöbbjük a saját maga egészségi állapotának megőrzéséért. Ám ezt a terhet az egészségügy önmagában nem képes hosszabb távon viselni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.