Nem akadály többé a gyógyításban a megyehatár

Jövő kedden zárja országjáró körútját Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, amely során az ágazat megmentését szolgáló Semmelweis-tervet vitatta meg a kórházak fenntartóival és az orvosokkal. Az már bizonyos, hogy visszaállítják a gyógyítás bonyolultságának, specialitásának megfelelő progresszív ellátórendszert.

A nagytérségi központok kialakításakor alapvetően az orvostudományi egyetemekre építenek, a jelentős költségigényű, különleges jártasságot és műszerezettséget igénylő, ritkábban végzett ellátásokat (égési sérülések, transzplantáció) pedig az országos szakmai központokba koncentrálják. A nagytérségi társulások közös gyógyszerbeszerzései és fejlesztései jelentős megtakarítással járnak, és kisegíthetik egymást például az orvosi hiányszakmák terén is.

Úgy tűnik, a Baranya, Somogy, Tolna megyei intézmények, valamint a Fejér megye déli csücskén lévők alkotják majd a dél-dunántúli nagytérséget – mondta Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem egészség-gazdaságtani, egészségpolitikai és egészségügyi menedzsment tanszékének vezetője. A Semmelweis-terv a tényleges betegmozgásra építi fel az új betegútrendszert. Így a felsorolt megyék természetes nagytérséget alkotnak, hiszen a betegmozgások a pécsi orvostudományi egyetemet és a kaposvári megyei kórházat célozzák meg. Nem jellemző, hogy Dél-Dunántúlról a Balatonon „átkelve” keresnek kórházakat a betegek.

Hosszú évek tapasztalatai azt is jelzik, hogy a pécsi, szegedi, debreceni és fővárosi egyetemek mellett Zala megye egészségügyi intézményeibe sokkal többen érkeznek külső megyékből, mint ahány ottani beteg keres föl más megyében lévő intézményt – mondta Boncz Imre. Ezért igen körültekintően kell meghatározni az 1-1,5 milliós lakosságra létrehozandó nagytérségi egészségügyi egységeket. Ahhoz, hogy jól működjön az új egészségügyi ellátórendszer, az egyetemeknek a betegforgalmuknak megfelelő finanszírozást kell kapni az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) – tette hozzá.

Az elmúlt öt-hat év vesztesei az orvosi egyetemek, hiszen rájuk ugyanúgy vonatkozott a teljesítményvolumen-korlát (tvk), mint bármely más egészségügyi intézményre. Nem hatotta meg a döntéshozókat, hogy az esetenként speciális és költséges gyógyítást végző klinikákra utalt beteget akkor is el kellett látni, ha kifogyott a számukra engedélyezett tvk, az OEP egyetlen fillért sem utalt a kereten felüli gyógyításért. Részben ez is oka az eladósodásuknak, ezt a kormányzat a decemberi 27,5 milliárd forintos konszolidációs pénz szétosztásakor figyelembe vette. Így juttatott a pécsi egyetemnek több mint 1,6 milliárd forint többletforrást az adósság rendezésére és a várólisták csökkentésére – mondta Boncz Imre.

Jutott a pénzből a másik három egyetemnek is, a fővárosi Semmelweis Egyetem (SE) ugyancsak 1,6 milliárdot kapott – mondta Stubnya Gusztáv stratégiai főigazgató, az Egyetemi Klinikák Szövetségének ügyvezetője. Az ország legnagyobb egyeteme is várja a Semmelweis-terv megvalósítását. A betegellátásban jelenleg alkalmazott területi ellátási kötelezettség (tek) ugyanis nem veszi figyelembe a progresszivitást, a speciális betegségeket akkor is kezelni kell a SE-nek, ha területen kívüli betegről van szó. Ilyen például a hematológiai és a szájsebészeti ellátás. A főigazgató helyesli a sokféle fennhatóság alatt (állami, kerületi és fővárosi önkormányzati, egyházi, alapítványi, honvédségi) működő intézmények munkájának harmonizálását. Egyetért Tarlós István főpolgármesterrel, aki megkezdte a „rendrakást” azzal, hogy állami tulajdonba adná a 12 fővárosi önkormányzati kórházat.

Az évi 57 milliárdos költségvetésből gazdálkodó SE az idén ugyan egymilliárddal többet kap gyógyításra a tavalyinál, de az inflációs hatások miatt kétmilliárdos a rés a bevételek és a kiadások között. Fejlesztésre pedig már régóta nem futja, az elmúlt évek folyamatos bevételcsökkenése miatt számos feladat megoldását tolják egyik esztendőről a másikra.

Az Egyetemi Klinikák Szövetségénél még nem készült el a múlt év végi leltár az adósságállományról, ám a tavaly nyár végi 25 milliárdos beszállítói tartozás négymilliárd forinttal biztosan csökkent a decemberi központi konszolidáció hatására. Érdemi javulást azonban csak a gazdasági fellendülés hozhat – ismerte el Stubnya Gusztáv, hozzátéve: fontos lenne az egészségügy GDP-részesedésének 1-1,5 százalékos emelése, így érnénk el a visegrádi országok 5,4 százalékos szintjét.

A hatékonyabb intézményi működést szolgáló tervet január elején elkészítették, már csak a megyei közgyűlési elnökök jóváhagyása hiányzott. Ugyan még nincs hivatalos lista a nagytérségekről, de úgy tűnik, az Észak-Dunántúlon más megyéknek kell majd „összeházasodnia”.

A hatékonyabb intézményi működést szolgáló tervet január elején elkészítették, már csak a megyei közgyűlési elnökök jóváhagyása hiányzott. Ugyan még nincs hivatalos lista a nagytérségekről, de úgy tűnik, az Észak-Dunántúlon más megyéknek kell majd „összeházasodnia”. -->