Európa sereghajtói a budapesti szállodák

Budapesten található az ország szállodai szobáinak 37,7 százaléka (2011. január elsejei adatok szerint összesen 17537), ám teljesítményük jóval meghaladja országos részarányukat, a 158 budapesti hotel adja ugyanis a hazai bruttó szállásdíj-bevétel 52 százalékát ( 57,8 milliárd forintot), s a külföldi szállásdíj-bevétel több mint 72 százalékát. Az elmúlt öt évben ugyanakkor a fővárosi házak eredményessége oly mértékben csökkent, hogy az már a nagy szállodaláncokat is megviseli – hangsúlyozta Erdei János, statisztikai adatokkal is alátámasztva állítását.

Míg Budapesten 2006 és 2010 között a szállodai szobakínálat 8 százalékkal nőtt, ugyanebben az időszakban a bruttó szobaárbevétel 20 százalékkal csökkent, 30 százalékos infláció mellett. A válságot követő időszakban sem sikerült felzárkóznia a magyar fővárosnak, fő versenytársaival, Béccsel és Prágával szemben a szobafoglaltságot, az átlagárat és az REVPAR-t tekintve is alulmaradt 2010-ben.

Miközben a világ turizmusa fejlődésnek indult, és 2011 januárjában a REVPAR növekedése az előző év januárjához képest Ázsiában, a Közel-Keleten, valamint Amerikában kétszámjegyű volt, és Európában is megközelítette a 10 százalékot, a legszerényebben fejlődő közép-kelet-európai régión belül Magyarország mínusz 4 százalékos REVPAR-jával a legutolsó helyen állt, s Európa 28 vizsgált országa közül csak Máltát és Görögországot előzte meg. A magyar főváros szállodái még rosszabbul szerepeltek idén januárban: a vizsgált 41 európai város átlagos REVPAR-ja 43,7 euró volt, szemben a budapesti 21,44 euróval, ami a leggyengébb teljesítménynek számít.

Erdei János arra is felhívta a figyelmet, hogy Budapest a 74-dik helyen szerepel az Economist Intelligence Unit 140 országot rangsoroló élhetőségi listában. Bécs ugyanezen sorban a második.

A Magyar Szállodaszövetség ezért ma még aktuálisabbnak tartja a szövetség honlapján elérhető és többször is frissített lobbianyagának javaslatait, amelyek közül akadt, ami már megvalósult, például a nemzeti marketingkeret növelése, az idegenforgamiadó állami kiegészítésének és az üdülési csekkek adómentességének visszaállítása, illetve adótartalmának csökkentése, továbbá az idén bevezetésre kerülő Széchenyi Pihenő Kártya.

Nem valósult meg ugyanakkor az MSZSZ legfontosabb lobbicélja, a szállodai és vendéglátói áfa-kulcsok csökkentése, változatlanul megoldásra vár az OEP-finanszírozás kérdése, és a normális hitelfelvételek megteremtése érdekében egy turizmus bank felállítása.

Optimizmusra adhat okot például, hogy a Magyar Turizmus Zrt. komoly erőfeszítéseket tesz a fapados légitársaságok járatnyitásainak ösztönzésére, továbbá a kormányzat, a főváros és az Országgyűlés turizmusért felelős szakembereinek megnyilvánulásaiból arra lehet következtetni: a nagykapacitású budapesti kongresszusi központ megépítése is érik.