Nagy lehet a gyógyítás kára: százmilliós műhibaperek, új szabályozás jön

A biztosítók ódzkodnak a gyógyítóktól, az EU-tagállamok határokon átnyúló ellátása miatt is sürgető a kórházak kockázatközösségének a létrehozása.

A fáradt orvos könnyebben hibázik, ami fatális következményekkel járhat – jelentette ki Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, amikor az évről évre növekvő műhibaperekről, a betegeknek kifizetett kártérítésekről faggattuk. Becslések szerint évente 400-500 új pert kezdeményeznek a bíróságokon, és egy–két milliárd forint között van a kifizetett kártérítés. Nem ritka a százmilliós kártérítés sem, ám a biztosítók ebből általában legfeljebb ötmillió forintot térítenek meg az intézményekkel kötött felelősségbiztosítási szerződésre.

Nemzetközi tapasztalatok alapján nálunk is számítani kell a perek számának és a kártérítések összegének a megugrására. Az Egyesült Államokban például az egészségügyre fordított kiadások 2 százalékát költik megítélt kárügyekre. Ha a hazai 500 milliárd forintos kórházi büdzsét nézzük, úgy már most 10 milliárdot jelentene ugyanez az arány – saccol Kovácsy Zsombor, a tavaly megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) volt elnöke, aki ma ügyvédként dolgozik.

A kárügyek növekedésének egyik oka, hogy öntudatosabbá váltak a betegek, de közrejátszik a kórházi doktorok túlterheltsége is – mondja Éger István. Nagy az orvoshiány, tavaly több mint ezren kértek a külföldi munkavállalásukhoz szükséges jóhírnév-igazolást. Az itthon maradók többsége pedig a családfenntartás érdekében másod-, harmadállásokat vállal, sok altatóorvos a hétvégéjét külföldi ügyeleteken tölti az itthoni havi bére duplájáért. Nem meglepő, hogy fáradtan kezdik a hetet.

A betegek nem törődnek az orvoshiánnyal, őket a saját bajuk érdekli – mondja Polecsák Mária orvos-ügyvéd, aki alperesként az ország több kórházát képviseli, de felperesként ellátja a hozzá forduló betegek jogi védelmét is. Úgy látja, a betegek sokszor alaptalanul vádolnak, gyakori a panasz az egészségügyi dolgozók kommunikációjának hiánya miatt, pedig megfelelő tájékoztatással, esetenként bocsánatkéréssel elkerülhető lenne a per.

Hasonló a véleménye Kovácsy Zsombornak: a felügyelethez érkezett panaszok kétharmadában nem volt jogos a beteg kifogása. A bejelentések fennmaradó egyharmadának jelentős hányada sem a műhibák miatt érkezett, inkább a bánásmóddal, a dokumentációval volt kapcsolatos.

A legtöbb műhibapert egyébként a szülészek, a traumatológusok, a gyermekgyógyászok és a plasztikai sebészek miatt varrják a kórházak nyakába a páciensek – tudtuk meg Polecsák Máriától. Olyan esetet is említ, amikor szülés közben agykárosodást szenvedett a baba. Volt olyan ügye is, amikor a genetikai ártalmat nem vették észre a magzatnál, az csak a világra jötte után derült ki. Ez esetben a szülő a maga és a gyermeke érdekében is indított és nyert pert, az egyszeri kártérítés mellett a gyermek ápolásának és gyógytornájának költségét is fizetni kell. Az 50 millió forintos egyszeri kifizetés mellett meg kell téríteni a 200-300 ezer forintos járadékot is a sértett élete végéig.

A hatályos jogszabályok szerint csak megkötött felelősségbiztosítással rendelkező kórház kap működési engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól, ám az egészségpénztártól kapott működési költségben nem számolnak a biztosítási díjjal – mondta Harmat György, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója. Noha évek óta tervezik az egészségügyi intézmények közös felelősségbiztosítási alapjának létrehozását, erre a mai napig nem került sor. Az új kormányzattal is tárgyaltak már ez ügyben, a tervek szerint ez a szervezet kvázi biztosítóként működne a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közreműködésével. Ezzel kiválthatnák a „megélhetési jogi procedúrákat” – állítja a főigazgató. Mivel az Európai Unió elfogadta a határon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos ajánlását, nem késlekedhet az egységes kórházi felelősségbiztosítás ügyének a megoldása sem – tette hozzá.

A biztosítási díj számításának alapja az egészségügyi tevékenységtől, az intézményben dolgozók számától, a kárelőzményektől is függ – mondta Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának vezetője. A társaság a leggyakoribb kártérítéseket az orvosszakmai mulasztások miatt fizeti ki, ezek között szerepel a műtéti eszköz betegben felejtése, a téves diagnózis, a betegség kései felismerése, az elvárható gondosság elmulasztása, a tájékoztatási kötelezettség megszegése.

Azt már Arató Pétertől, az Allianz Hungária Zrt. vállalati biztosítások igazgatójától tudtuk meg, hogy a biztosítási díj összegét kockázatarányosan állapítják meg, így jelentős különbségek vannak az intézmények között a méret és a tevékenység kockázata miatt.

A felelősségbiztosításnak káronkénti és éves limitje van, ezért előfordul, hogy a sokadik műhiba esetében a biztosító már nem állja a kár összegét, mert a keret kimerült. Úgy látja: a megkötött felelősségbiztosítások többé-kevésbé az alulbiztosítás jeleit mutatják.

A biztosítási díj számításának alapja az egészségügyi tevékenységtől, az intézményben dolgozók számától, a kárelőzményektől is függ – mondta Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának vezetője. A társaság a leggyakoribb kártérítéseket az orvosszakmai mulasztások miatt fizeti ki, ezek között szerepel a műtéti eszköz betegben felejtése, a téves diagnózis, a betegség kései felismerése, az elvárható gondosság elmulasztása, a tájékoztatási kötelezettség megszegése.

Azt már Arató Pétertől, az Allianz Hungária Zrt. vállalati biztosítások igazgatójától tudtuk meg, hogy a biztosítási díj összegét kockázatarányosan állapítják meg, így jelentős különbségek vannak az intézmények között a méret és a tevékenység kockázata miatt.

A felelősségbiztosításnak káronkénti és éves limitje van, ezért előfordul, hogy a sokadik műhiba esetében a biztosító már nem állja a kár összegét, mert a keret kimerült. Úgy látja: a megkötött felelősségbiztosítások többé-kevésbé az alulbiztosítás jeleit mutatják. Műhibák: új szabályozás születik -->