Nálunk nem okozott volna atomkatasztrófát a japán földrengés
Robbantásokkal mintegy 2-es erősségű földrengést hoztunk létre húsz évvel ezelőtt a paksi erőmű környezetében, és a modellezés tökéletesen megmutatta, hogy miként viselkednének nagyobb földmozgások esetén az építmény kritikus részei – számolt be a Dunántúli Naplónak dr. Szűcs István geofizikus. Azért volt szükség erre az utólagos földrengésvédelemre, mert amikor a paksi atomerőmű a nyolcvanas években megépült, még nem volt kötelező az erőművek földrengés-méretezése.
A japán földrengésről mindent egy helyen itt olvashat!
A csernobili katasztrófa azonban rávilágított a veszélyre. A megerősítés pedig abból állt, hogy az épületeket merevebbé, magasabb frekvenciájúvá tették. A baj ugyanis akkor van, ha a földrengés alacsony rezgése az épület frekvenciájával rezonanciába kerül, s bekövetkezik az „egyszerre lépnek a hídon” jelenség.
Eközben tovább nő az áldozatok és az otthontalanok száma Japánban: a jelenlegi adatok szerint 8 100-an vesztették életüket a földrengés és a cunami során, 12 ezer embert eltűntként tartanak nyilván és 452 ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.