Nálunk nem okozott volna atomkatasztrófát a japán földrengés

Robbantásokkal mintegy  2-es erősségű földrengést hoztunk létre húsz évvel ezelőtt a paksi erőmű környezetében, és a modellezés tökéletesen megmutatta, hogy miként viselkednének nagyobb földmozgások esetén az építmény kritikus részei – számolt be a Dunántúli Naplónak dr. Szűcs István geofizikus. Azért volt szükség erre az utólagos földrengésvédelemre, mert amikor a paksi atomerőmű a nyolcvanas években megépült, még nem volt kötelező az erőművek földrengés-méretezése.

A japán földrengésről mindent egy helyen itt olvashat!

A csernobili katasztrófa azonban rávilágított a veszélyre. A megerősítés pedig abból állt, hogy az épületeket merevebbé, magasabb frekvenciájúvá tették. A baj ugyanis akkor van, ha a földrengés alacsony rezgése az épület frekvenciájával rezonanciába kerül, s bekövetkezik az „egyszerre lépnek a hídon” jelenség.

Eközben tovább nő az áldozatok és az otthontalanok száma Japánban: a jelenlegi adatok szerint 8 100-an vesztették életüket a földrengés és a cunami során, 12 ezer embert eltűntként tartanak nyilván és 452 ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat.