Most már kivédhetőek a halálos kórok
A vakcinák kifejlesztésével a fertőző betegségek ma már ritkán fordulnak elő a fejlett világban. Segítségükkel a várható élettartam 47 évről (1900) 77-re (2000) emelkedett az USA-ban.
1998-ra a védőoltással megelőzhető hat legfontosabb betegség: a gyermekbénulás, a torokgyík (diftéria), a szamárköhögés, a tetanusz és a tbc ellen a gyermekek átlagosan 74 százalékát immunizálták világszerte, ez az arány 1974-ben 5 százalék volt. A kutatás-fejlesztés előrehaladtával mára már számos más gyermekkori betegség is megelőzhető védőoltással, köztük a bárányhimlő, a Meningococcus bizonyos törzsei, illetve a Haemophilus influenza okozta agyhártyagyulladás, illetve a Pneumococcusok által okozott, esetenként akár életveszélyes tüdőgyulladás.
Jelentős lépést hozott a gyógyításban a rotavírusok 1973-ban történt felfedezése, amely a csecsemők és kisgyermekek körében előforduló súlyos, hasmenéssel, hányással, lázzal és gyakori kiszáradással járó megbetegedés vezető oka. Felfedezése óta 23-féle típusát azonosították, ezek közül öt tehető felelőssé a megbetegedések több mint 80 százalékáért. A betegség átvészelése után kialakuló immunitás azonban nem véd meg egy újabb fertőzéstől, mivel a védettség kizárólag az ellen a típus ellen alakul ki, amely a korábbi megbetegedést okozta. Ezért jelentett rendkívüli előrelépést annak a szájon át alkalmazható védőoltásnak a 2006-ban történt törzskönyvezése, amely a betegségek többségét okozó szerotípust tartalmazza. A védőoltás hat hónapos életkoron belüli, egymást követő, háromszori alkalmazásával a súlyos és középsúlyos megbetegedések többsége megelőzhetővé vált.
Az orvostudomány egyik jelentős felfedezése volt, hogy a vezető halálokként számon tartott daganatos megbetegedések bizonyos válfajait fertőző ágensek okozhatják. 2008-ban Harald zur Hausen orvosi Nobel-díjat kapott a humán papillomavírus (HPV) méhnyakrák kialakulásában játszott szerepének igazolásáért, ugyanis sikerült kimutatnia a méhnyak rosszindulatú daganataiból származó tumoros sejtekben a HPV örökítő-
anyagát. Mérföldkövet jelentett a HPV elleni védőoltások kifejlesztése 2006-ban, amelyekkel elsőként nyílt lehetőség a méhnyakrák megelőzésére. Bár a legtöbb HPV-fertőzés magától elmúlik, bizonyos típusai súlyos betegségeket okozhatnak, így Magyarországon évente mintegy 1100 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, évente 450-500 nő hal meg emiatt hazánkban. Létezik azonban olyan védőoltás is, amellyel a méhnyakrák mellett a hüvely és a szeméremtest daganatos megbetegedései, valamint a nemi szervi szemölcsök is megelőzhetők.
Magyarországon hivatalos ajánlásban javasolt a krónikus betegségben (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és tüdőbetegségek, vesebetegségek stb.) szenvedők, valamint egészségi állapottól függetlenül a 65 éven felüliek oltása a Pneumococcus baktérium által okozott megbetegedések ellen. A Pneumococcus a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója, azonban a légutak mellett az egész szervezet súlyos betegségét okozhatja: torok-, középfül- és agyhártyagyulladáshoz, valamint szepszishez-vérmérgezéshez vezethet. A 2–5 évesnél fIatalabb gyermekek részére rendelkezésre áll egy olyan védőoltás, amely a baktérium 23 altípusa ellen véd, leggyakrabban ezek okoznak súlyos megbetegedéseket. Az oltottak körében felére csökkent a súlyos tüdőgyulladás és egyharmadára a fertőzés előfordulása.
Számos más betegség megelőzésére is lehetőség nyílik védőoltásokkal, mint például a fertőző májgyulladás A és B típusai (hepatitis A és B), az övsömör, előmozdítva ezzel a súlyos, fertőző betegségektől mentes időskor elérésének lehetőségét.
Megállapítható, hogy a tudomány ugyan óriási lépésekkel halad előre, de önmagában nem képes megoldani az egészségügy gondjait. Csak a magán- és az állami szektor közötti folyamatos együttműködéssel biztosítható a költségigényes kutatás-fejlesztés folytonossága, a finanszírozás megteremtése és fenntarthatósága, a vakcinák elérhetősége, de elengedhetetlen az emberek felelőssége is önmagunk védelmében.
A szerző a Semmelweis Egyetem 1. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa
HPV-Védőoltás
Az oltás azoknál a leghatásosabb, akik még nem estek át HPV-fertőzéseken. A lezáródott vizsgálatok szerint az oltottakban az oltást követő öt éven belül nem fordult elő nemi szervi szemölcs és méhnyakrák sem. A jelenlegi ajánlás szerint az oltás 9–13 éves kortól 26 éves korig adható, a védőoltás 9–15 éves gyermekek számára, nemre való tekintet nélkül, illetve 16–45 éves életkorú felnőtt nők részére javasolt, összesen három alkalommal, 0., 2., 6. hónapos vagy 0., 1., 4. hónapos időközzel. Az oltóanyag receptköteles, de azt a háziorvos, a gyermekgyógyász, a nőgyógyász és bőrgyógyász is felírhatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.