"Lasszóval fogják" a külföldi sofőröket a sógorok

Az ORF beszámolója szerint a hiány oka egyrészt az Ausztriában tapasztalt rendkívül erős verseny a teherfuvarozási szektorban. Másrészt – és ez a fontosabb ok – a C, illetve E osztályú jogosítványok megszerzésének költsége 1500-2000 euró, ami az osztrák fiatalok többsége számára túl magas ár. A sofőrhiány nem csak a fuvarozó, de a tűzoltó ágazatban is megfigyelhető, a Magyarországgal szomszédos Burgenlandban dolgozó 2 100 teherautósofőr többség 50 év fölötti. Ugyanakkor a jelenség egész Európában tapasztalható, ezért nem biztos, hogy a probléma megoldható külföldi munkaerő bevonásával.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségét (DIHK) is aggasztja, hogy a fuvarozási ágazatban egyre nagyobb gondot okoz a létszámhiány. A speditőrök már jelezték a kamarának, hogy nem képesek kell számú munkaerőt bevetni. Németországban nem csak az okoz gondot, hogy egyre kevesebb fiatal választja ezt a szakmát, hanem az is, hogy a járművek műszaki felszereltsége egyre komplexebb, ez pedig bonyolítja a képzési követelményeket is. A leendő sofőrök egy része számára gondot jelent a nemzetközi fuvarozáshoz szükséges munkaidő. Patrick Thiele, a DIHK vezetője hozzátette: nehézséget jelent az is, hogy a német szövetségi haderő, a Bundeswehr is egyre kevesebb sofőrt képez.

Május elsejétől megnyílt a magyar munkavállalók előtt az osztrák és a német álláspiac. Az osztrák kormány arra számít, hogy a munkaerőpiac május 1-jei megnyitása után 20-25 ezer munkavállaló érkezik a 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-európai EU-tagállamból. Külön foglalkoztatási engedéllyel jelenleg közel 88 ezren dolgoznak Ausztriában ezekből az országokból.

A közgazdász szerint mindamellett a német és osztrák piacnyitás csak rövid távon súlyosbíthatja az amúgy is szakmunkáshiánnyal küzdő ágazatok helyzetét. Az érintett cégek ugyanis a munkabérek emelésével vagy külföldi (például Romániából történő) toborzással kezelhetik majd a helyzetet.

Ausztria és Németország elszívó hatását fokozhatja, hogy a válság után mindkét országban a gazdasági stabilizálódás jelei érzékelhetők, ez növelheti a szakképzett munkaerő iránti keresletet. Tóth István János ezzel kapcsolatban úgy véli: Magyarországról az építőipari szakmunkások is útnak indulhatnak Németországba május 1-je után, mert míg itthon az ágazat lejtmenetben van, addig a válságból kifelé tartó országban egyre jobban lábra kap a szektor.