A patrióta Magyar Suzuki - Fordizmusról toyotizmusra váltottak

Amikor a Suzuki elkezdte működését Magyarországon, akkor még a fordizmusra, azaz a beszállítók alárendeltségére épült ez a kapcsolat. Öt évbe tellett, mire sikerült a magyar beszállítói hányadot 50 százalék fölé emelni. Ma már a toyotizmus, azaz az egyenrangú partnerek közötti együttműködés felé haladunk - jegyezte meg a VG tanácskozás témája kapcsán a Suzuki vezérigazgató-helyettese. Urbán László beszámolt arról, hogy az általuk kiválasztott beszállítókat megfelelő szintre hozni - mind a 18 magyar kis- és középvállalkozás - minden lehetséges módon segítette a Suzuki. A patriotizmus csak úgy tud eredményes lenni, ha a jelenlegi világgazdasági térbe megfelelően el tudjuk helyezni magunkat - tette hozzá.

Thierry László, a Jabil Magyarország üzletfejlesztési igazgatója elmondta, cégük egyértelműen a partnerségre helyezi a hangsúlyt a több mint 700 beszállítójukkal való kapcsolatokban, nem véletlenül, hiszen kisvállalkozásból lettek nagy cég. Ugyanakkor le nem veszik a szemüket a globális változásokról, és projektként tekintenek minden saját lépésükre a gyártásban és beszerzésben. Ő is megerősítette, hogy rendkívül fontos a tudás - nemcsak a menedzsment-, hanem a beszállítói tudás is - multik számára.

Skultéty Tamás vállalkozó szerint a multiknak feltétlenül szükségük van a kkv-ra, és hogy a vállalkozás mire jut, az nagyban függ a tulajdonosától, vezetőjétől. Saját üzleti tapasztalatai alapján, miután többéves multis lét után maga is szenvedő alanya lett a hazai, egyáltalán nem vállalkozóbarát környezetnek - megtanulta tisztelni a magyar kisvállalkozásokat. Szerinte a válság meg- és széttörte az elmúlt évtizedben kialakult kkv-nagyvállalati rendszert.

Ráadásul a pénzügyi fegyelem drámaian leromlott Magyarországon - állapította meg. Ilyesmire nincs példa máshol Európában, ezt gyorsan rendbe kellen tenni a kormánynak. S végül rámutatott: észre kellene venni végre, hogy a bankok - saját nagy belső hatalmi versengésükben - teljesíthetetlen feltételeket szabnak hitelt igénylő ügyfeleiknek.

A multiellenesség nem általános, hanem magyar betegség, a kkv-k gyengesége ugyancsak nem általános, szintén magyar betegség – mondta Hegedűs Zoltán tanácsadó. Szerinte a kisvállalkozók sokat - például céltudatosságot, pozitív hozzáállást, fegyelmezettséget, nyitottságot - tanulhatnak a multiktól. Szerinte "nagyon nagy baj van Magyarországon", mert rendkívül elrontottuk a duális gazdaságot. A szomszédos Ausztriában vagy Lengyelországban nincs multiellenesség. A lengyelek kezdettől fogva jobban csinálják a patrióta gazdaságpolitikát, az ottani vállalkozások sokkal nyitottabbak.

Cséfalvay Zoltán , a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára ugyanitt elmondta: "meggyőződésem, hogy a betelepülő multinacionális vállalatoknak éppen úgy érdeke, hogy megfelelő beszállítókat találjanak Magyarországon, mint a kkv-knak az, hogy a multik segítségével exportpiachoz jussanak." Emlékeztetett a kormány vállalására, hogy 2020-ra GDP-arányosan 1,8 százalékos lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs hozzájárulás. Ez jelenleg 1,15 százalékos, hozzávetőleg a felét a vállalatok, másik felét az állam biztosítja. Az államtitkár szerint kétharmadra kellene növelni a magánszektor hozzájárulását a K+F-hez.

Cséfalvay Zoltán kijelentette: akkor lehet sikeres a kormányzat programja az adminisztrációs terhek csökkentése terén, ha a vállalkozók erős politikai nyomást gyakorolnak.

A krízis, a katarzis a változatás barátja - erre hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét Fodor István. Az Ericsson Magyarország volt vezérigazgatója ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy ez a válság borzasztó sokba került a világnak: 27 százalékos GDP-csökkenést okozott mind az Egyesült Államokban, mind pedig az Európai Unióban.

Összességében 7200 milliárd dollár a globális veszteség, a világ GDP-je 5 százalékkal esett vissza, 50 millió ember vesztette el a munkahelyét 2008 őszétől. Ez az összetett helyzet rendkívüli feladatokat és lehetőségeket jelent nemcsak a világ, hanem Magyarország és az állam számára is. Rendkívül fontosnak minősítette Fodor István a reálgazdaság beindítását, mert így javulhat az életminőség.