Moszkva elveszítheti a gázháborút - Nem épül meg a Déli-áramlat?

A The Moscow Times által ismertetett jelentés szerint - amelyet a Baker Institute készített - azt mutatta ki, hogy a szilárd sziklából kivont palagáz nagyobb fokú bevonása növeli a világ gázellátásának diverzifikációját, és csökkenti a rögzített csővezetékek fontosságát. Az amerikai jelentés azt jósolja, hogy Moszkva gázpiaci részesedése a volt Szovjetunión kívüli európai országokban a 2009-ben feljegyzett 27 százalékról mintegy 13 százalékra csökken 2040-ben.

Európa erős függése az orosz csővezetékes földgázszállításoktól megnehezítette bizonyos európai vezetők számára, hogy síkra szálljanak az orosz politikával szemben, mint például Grúzia 2008-as megszállása – olvasható a tanulmányban, amely kiemeli, hogy az energia szempontjából függetlenebb Európa több esélyt kap arra, hogy összefogjon az Egyesült Államokkal a Moszkvának nem tetsző kérdésekben.

A tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag ismeretlen palagáz kitermelése 2040-ig a jelenlegi szint négyszeresére, napi 1,13 milliárd köbméterre emelkedik az Egyesült Államokban a jelentés szerint. Bár a palagáz kitermelésével kapcsolatban komoly környezetvédelmi aggályok merülnek fel, a kutatások jelenleg is intenzíven zajlanak Európában.

A legnagyobb – az Egyesült Államokéhoz mérhető palagázkészlettel Lengyelország rendelkezik, itt több mint hetven fúrási engedélyt adtak ki. A projektek Nagy-Britanniában és Romániában is megkezdődtek. A Shell 1 milliárd dollárt invesztál az ukrajnai Kharkiv régió kifejtésébe, a harmadik legnagyobb orosz olajcég, a magántulajdonú TNK-BP pedig 2020-ig 1,8 milliárd dollárt költ el ugyanilyen célból Ukrajnában.

Az amerikai jelentés azt felételezi, hogy a gázellátás diverzifikálásának hatására az oroszok által támogatott Déli-áramlat csővezeték soha nem épül meg és 2030-ig Moszkva az északi-sarki és offshore készleteit, így a Stokman mezőt, valamint a Jamal-félszigeten található erőforrásokat sem tudja kiaknázni.