Adóparadicsomokban parkol a tech-nagyágyúk pénze

Az amerikai nagyvállalatok bizonyos tekintetben nem panaszkodhatnak a gazdasági helyzetre: ez pedig a készpénz – derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) összeállításából.

A tech cégek külföldi leányvállalatánál parkol a készpénzállomány jó része, s a vezetőség egyáltalán nem ügyködik azon, hogy ezt a pénzt visszavigye az Egyesült Államokba. Ha ugyanis visszakerülne, akkor 35 százalékig terjedő adót kellene fizetniük. A Moody’s e témában készített felmérése szerint az amerikai vállalatok 1,24 ezer milliárd dollárra rúgó likvid eszközeinek közel felét külföldön tartják.

Ebből a legnagyobb részt a technológiai vállalatok részesednek. Az Apple például, a legutóbbi negyedéves jelentése szerint 76,4 milliárd dollár készpénzállományról számolt be, amelynek 62 százaléka az Egyesült Államokon kívüli számlákon pihen. A Microsoft készpénzállománya 52,8 milliárd dolláros készpénzállományának 85 százalékát tartja külföldön. A Cisco 43,4 milliárd dollárjának pedig 90 százalékát tartalékolja külföldi bankokban.

S mégis mit tesznek a nagyvállalatok ezzel az óriási összeggel? A Bloomberg BusinessWeek elemzésre szerint az amerikai vállalatok az év első hat hónapjában 174 milliárd dollárt költöttek vállalati felvásárlásra, csaknem ugyanannyit, mint tavaly egész évben. Az adózás szempontjából költséghatékony felvásárlások várhatóan továbbra is vonzó befektetések lesznek a technológiai vállalatok körében: a Hewlett-Packard (HP) pénteken jelentette be, hogy csaknem 10 milliárd dollárt hajlandó fizetni a szofverfejlesztő Autonomy-ért. A Microsoft pedig az év elején biztosra ment: úgy fizetett 8,5 milliárd dollárt a Skype-ért, hogy annak központja Luxemburgban van, amely az egyik legnépszerűbb adóparadicsom.

Már régóta folynak tervek arról, hogy a nagyvállalatok számára adó szempontjából is kedvező módon csalogassák vissza az Egyesült Államokba a tőkét. 2004-ben egyszer már George Bush elnöksége alatt az adó alsó kulcsát 5,25 százalékban határozták meg, a felső pedig továbbra is a 35 százalék maradt.

A vállalatok azzal érveknek, hogy a döntéshozóknak olyan csomagot kellene összeállítaniuk, amely ösztönzi a beruházásokat és munkahelyeket teremt. Emellett az állam így jóval több adóbevételhez is jut. Ez pedig nem hangzik rosszul egy magas munkanélküliséggel sújtott eladósodott államban.

A Bush idejében bevezetett adórendszer azonban a felmérések szerint nem csábította hatékonyan haza a vállalati pénzeket. A bevezetést követő évben mintegy 300 milliárd dollár vándorolt az USA-bam, míg az előző négy évben ez átlagosan 62 milliárd dollár volt. Ám a pénzt nem beruházásokba, hanem befektetésekre, s részvényvásárlásra fordították – áll három amerikai egyetemi professzor felmérésében.

Bár a visszafolyt pénznek volt jótékony hatása: felpörgette a belső fogyasztás, az adócsomag összességében nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Egyes érvek szerint a vállalatok egyszer majd visszahozzák a külföldön tartalékolt pénzt: a Google például 12,5 milliárd dollárért amerikai vállalatot – a Motorola Mobilityt - vette meg, honi székhellyel. Csak éppen a Google egy azon kevés tech-vállalat közül, amely készpénzállományának oroszlánrészét az Egyesült Államokban tartja.