Egy Vlagyimir Putyin által felügyelt bank tulajdonában állt 2009-ben a Malév – ez derül ki az amerikai nagykövetség távirataiból, amelyeket a WikiLeaks hozott nyilvánosságra. „Semmi mást nem tudnak felmutatni, csak magyar állampolgárságukat” – egy amerikai nagykövetségi távirat szerint a Malév egyik akkori vezetője így jellemezte azt a két magánszemélyt, aki 2007-től a Malév tulajdonosának, az Air Bridge Zrt.-nek az 51 százalékát birtokolta.
Kiss Kálmán és Költő Magdolna soha nem volt abban a helyzetben, hogy a Malév vételárát kifizesse – egy találkozón a WikiLeaks-iratok szerint ezt mondta a Malév egyik akkori igazgatója 2008 februárjában. (Neve szerepel a jelentésekben, de lapzártánkig nem értük el őt.)
A 2007-es privatizáció során a Malév 99,95 százalékát az Air Bridge Zrt. nevű cég szerezte meg 200 millió forintért, valamint a légitársaság hiteleinek átvállalásáért. Utóbbi cég 49 százaléka Borisz Abramovics orosz üzletemberé volt, a többséget az említett két magyar magánszemély birtokolta. Erre azért volt szükség, hogy magyar, azaz EU-többségű cégként megtarthassa lé-giközlekedési jogait.
A távirat szerint a találkozón a Malév-vezető kifejtette, hogy a két magánszemély a moszkvai Vnyesekonombank kölcsönéből vette meg a részesedést. Később, 2009 elején a Vnyesekonombank a pénzügyileg megroggyant Abramovics-cég felett is átvette a felügyeletet, egyben az üzletember 49 százalékos részesedését. A „másik oldalon” pedig Kiss Kálmán részvényeit az addig szintén kisebbségi tulajdonos Költő Magdolna magyar állampolgár vette át, aki így – 51 százalékos tulajdonrésszel – az AirBridge többségi tulajdonosává vált. Vagyis a Malév 2009-ben 100 százalékban a moszkvai bank felügyelete alatt állt. A nagykövetség egy későbbi jelentése szerint a Vnyesekonombankban jelentős részesedése van Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnöknek, aki a bank felügyelőbizottságának elnöke is.
A Malév-vezető arra panaszkodott, hogy az orosz vezetés nem ért a légi közlekedéshez, a céget belső viták feszítik, az igazgatóság orosz tagjai nem vesznek részt az üléseken, emiatt a testület 2009 nyarán nem is ült össze.
A nagykövetségi távirat kommentárt fűzött a fenti jelentésekhez, amelyben az írja, a Malév veszteséges működése rossz hatással lehet az amerikai érdekekre, mivel a Malév 19 Boeingot lízingelt. Másfelől a Malév valódi tulajdonosi háttere is aggodalomra adott okot, az orosz kormány befolyásolási szándékát mutatja Magyarország irányában.
A Malév 2007-es privatizációja után három évvel ismét a magyar államé lett a cég, miután 2010 februárjában 95 százalékos részesedést szerzett a vállalatban a vele szemben lévő adósságának tőkévé konvertálásával, a maradék 5 százalék továbbra is az AirBridge Zrt.-é. Az oroszok azért szálltak ki, mert nem akarták tovább finanszírozni működését. A Malév helyzete azóta sem rendezett, legutóbb augusztus végén kellett 18,5 milliárd forintot beletennie az államnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.