Így küzdenek a hazai kastélyszállók

Míg Nyugat-Európában a szállodaiparon belül a kastélyszállók teljesítményét alig érintette a válság, addig Magyarországon a hotelpiaci átlagnál jobban megviselték az ágazatot a nehéz gazdasági körülmények – hangzott el az európai kastélyszállókat képviselő Historic Hotels of Europe és a Magyar Kastélyszállodák Szövetsége által a napokban megtartott konferencián. „Nagy átlagban valamelyest talán csökkent a hazai kastélyszállók foglaltsága és árbevétele a tavalyi évhez képest, ennél pontosabbat azonban nehéz mondani, mert közös statisztikát még nem vezetünk. Annyi rálátásunk van, hogy tudjuk azt, hogy van olyan tagunk ahol emelkedett, és van ahol csökkent a foglaltság. Így a két adat nagyjából kiegyenlíti egymást.” – mondta a Világgazdaságnak Bartha Sándor, a jelenleg 10 tagot számláló hazai szövetség elnöke.

Közlése szerint itthon az ilyen típusú hotelek foglaltsága helyenként kisebb a hagyományos társaikénál, országos átlagban nézve ötven százaléknál alacsonyabb kihasználtsággal működnek, míg egyes nyugat-európai országokban ez az arány a 85 százalékot is elérheti. A szövetség vezetője szerint a hazai kastélyszállodák kedvezőtlenebb helyzetben vannak a nyugat-európai társaiknál.

„Míg hazánkban a szállodapiacnak ez a szegmense alig tíz évvel ezelőtt kezdett kibontakozni, addig a nyugati országokban már több évtizedes múltja van, kialakult a kultúrája és stabil, visszatérő, magas jövedelmű vendégkörrel rendelkezik. Magyarországon ez a réteg jóval szűkebb. ” – magyarázza. Véleménye szerint további versenyhátrányt jelent a szálláshelyek magas áfája – a kedvezményes 18 százalékos kulcs is az egyik legjelentősebb Európában. A belföldi keresletnek pedig az Üdülési Csekk folyamatban lévő kivonása és a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetése közötti átmeneti állapot sem tesz jót. A kastélyturizmus élénkítése érdekében a szövetség egy többféle kedvezményre jogosító, úgynevezett KastélyKártyát vezetett be a közelmúltban, amelyet a tagszállodákban és szövetség weboldalán keresztül lehet megvásárolni.

A szövetség elnöke elmondta, hogy a válság kapcsán konszolidáció is végbement a hazai piacon: a hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló tavaly nyáron bezárt, mert a gazdasági válság miatt, az erősödő svájci frank hatására a banki törlesztő részletek olyan mértékben megemelkedtek, hogy egy idő után nem tudták fizetni a hitelt az akkori tulajdonosok. Úgy véli azonban, hogy a nehézségek ellenére a hazai kastélyhotelek igyekeznek megtalálni a saját célközönségüket, illetve azt a stratégiát, amellyel sikeresen működhetnek. „Van aki a wellness részlegének fejlesztésével próbál kitűnni, van, aki a történelmi hagyományokra és az ehhez kapcsolódó programokra helyezi a hangsúlyt, máshol pedig a csúcsgasztronómia áll a fókuszban” – mondta.

Bartha Sándor, aki egyben a Héderváry Kastély tulajdonosa, a saját tapasztalataikról elmondta, hogy a hét éve működő hotelüknél a belföldi vendégek száma valamelyest csökkent, ezt részben kompenzálta a megnövekedett érdeklődés a külföldiek részéről. Az időarányos árbevételük összességében némileg elmarad a tavalyitól. Vannak olyan kastélyhotelek is, amelyeknél kedvezőbben alakult eddig a 2011-es év. „A vendégeink egy főre eső költése körülbelül 20 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest, és a kihasználtságunk is évről-évre nő, jelenleg 40 százalék körüli” – mondta lapunknak Angelus Barbara, a négy éve nyílt Hertelendy Kastély kommunikációs igazgatója.

Közlése szerint a válságot az üzleti vendégek, illetve céges rendezvények számának visszaesésében érezték meg főleg. A vendégeik 40 százaléka külföldi, a jövőben ennek az aránynak a további növekedésére számítanak, többek közt attól is, hogy két éve a Relais & Châteaux exkluzív nemzetközi hotellánc tagjai lettek. A kommunikációs vezető a stratégiájukról elmondta, hogy a legmagasabb színvonalú szolgáltatásokat igyekeznek nyújtani egy olyan ügyfélkörnek, amelyik hajlandó megfizetni ennek az árát. A mindössze 20 szobával és lakosztállyal rendelkező Hertelendy Kastélyban így például van termálvizes spa- és wellness központ, lovarda, füves reptér, olimpiai agyaggalamblövő pálya, US Open borítású teniszpálya, golf gyakorlópálya is és kiemelt hangsúlyt fektetnek a csúcsgasztronómiára is.

A csúcsgasztronómiára épít a 2008-as alapítása óta a Chateau Visz – mondta lapunknak Hidvéghy Melinda, a szálloda tulajdonosa. A Dining Guide értékelése szerint már 2010-ben megkapták az Év Étterme díjat, de szeretnék az éttermüket nemzetközi szinten is a gourmet éttermek közé pozícionálni. Úgy véli, hogy a kastélyszállók egyediségükkel, a legmagasabb szintű vendéglátással és a csúcsgasztronómiával tudnak vonzóvá válni úgy belföldön, mint külföldön is. Ennek megvalósítása és marketingkommunikációja azonban nagyon költséges. Szerinte nagy nemzetközi marketingláncolatokban részt venni egyelőre nem jövedelmező, mert azok a magyarországi létesítmények számára a kötelező tagdíjnál sajnos kevesebb bevételt generálnak. Az idei évükről elmondta, hogy a Chateau Visz forgalma az előző évhez képest 40 százalékkal nőtt. Hozzátette, ez az adat annyiban kicsit félrevezető lehet, lévén, hogy a 2011-es csupán a harmadik teljes üzleti évük.

A kihasználtságuk éves átlagban még messze 40 százalék alatt van, azonban itt is 30 százalékos bővülést könyvelhettek el annak ellenére, hogy az áraikat 5 százalékkal emelték. Chateau Visz előreláthatólag már idén szerény nyereséget könyvelhet el. Vendégeik 80 százaléka magyar, akiknek egyharmada visszajáró.

Magyarországon jelenleg hatvan-hetven kastélyszálló működik, nagyrészt magyar magánszemélyek tulajdonában. Hasonló létesítmény üzemeltetését igen kemény munkának tartják a szakmabeliek, ugyanis egy ilyen beruházásnak hosszabb a megtérülési ideje egy átlagos hoteléhez képest a magasabb üzemeltetési és fenntartási költségek miatt. „Nálunk 20 szobára 44 alkalmazott jut, az épület műemlék jellegéből és az óriási parkunkból adódóan is hatalmas költségekkel dolgozunk. Nagyon nehéz ilyen szolgáltatási színvonal és ilyen árak mellett nyereségesen üzemeltetni egy kastélyszállót” – mondta Angelus Barbara. „Ma Magyarországon csak azok működtethetnek jövedelmező kastélyszállót, akik megengedhetik maguknak, hogy hosszú távon gondolkozzanak.” – vélekedik Hidvéghy Melinda.

Az elnök elmondása szerint a tagszállodáák több mint fele családi tulajdonban van, ami nagyobb döntési szabadságot, személyre szabottabb szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé. Ez a tulajdonosi háttér azt is lehetővé teszi, hogy ne kelljen külön menedzsmentet alkalmaznia a hotelnek – hiszen sok esetben maga a tulajdonos vezeti azt – valamint, hogy a realizált profit „házon belül” maradjon.

Az elnök elmondása szerint a tagszállodáák több mint fele családi tulajdonban van, ami nagyobb döntési szabadságot, személyre szabottabb szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé. Ez a tulajdonosi háttér azt is lehetővé teszi, hogy ne kelljen külön menedzsmentet alkalmaznia a hotelnek – hiszen sok esetben maga a tulajdonos vezeti azt – valamint, hogy a realizált profit „házon belül” maradjon. -->