Megint az exportőrök jártak jól

Komoly ingadozások mellett az idén érdemben gyengült a forint az euróhoz képest, a svájci frankhoz viszonyítva pedig sokat veszített az értékéből. Az árfolyamváltozások kedvezőtlenül érintették az importőröket, az energiafogyasztókat és a devizában eladósodottakat, az exportőrök bevételei és értékesítési lehetőségei viszont nőttek.

Az idén a január eleje és szeptember vége közötti időszakban a jegybanki középárfolyamok alapján 262,70–292,19 forint között ingadozott az euró árfolyama. A legalacsonyabb értéket július 8-án, a legmagasabbat szeptember 22-én rögzítették, a két árfolyamrekord között 10,6 százaléknyi a különbség. Tavaly 261,60–290,03 forint között mozgott az uniós valuta kurzusa, és 10,3 százalék volt a két szélső érték között a különbség.

Ha a főbb tendenciákat vizsgáljuk, azt láthatjuk, az euró árfolyama július elejéig csökkent, majd eleinte lassabban, augusztusban pedig már viszonylag gyorsan emelkedett. Szeptember végén 292,12 forintot ért a közös uniós valuta, így az árfolyam 4,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ez körülbelül kétszer akkora emelkedés, mint amekkorát tavaly egész évben tapasztalhattunk.

A forint év eleji erősödése elsősorban annak köszönhető, hogy az államháztartás egyensúlyának közelítését kitűző Széll Kálmán-terv növelte a külföldi befektetők bizalmát. A devizalapú lakossági jelzáloghitelek kedvezményes végtörlesztésének nyár végén bejelentett lehetősége viszont gyengítette a nemzeti valuta értékét. Utóbbi folyamatot erősítette néhány euróövezeti ország adósságválsága vagy ahhoz közeli állapota, amely növeli az uniós országokkal kapcsolatos befektetői kockázatokat.

A forint az euróhoz képest már a korábbi években is jelentős ingadozásokat produkált. Például 2008 októberének közepén egy héten belül kétszer is 270 forint fölé ment, illetve 255 alá esett az árfolyam, ez egy hónapon belül csaknem 6 százalékos ingadozást jelentett. Nemzeti valutánk egyébként 2008. július 18-án volt a legerősebb, akkor a közös fizetőeszköz árfolyama 229,11 forint volt. A negatív csúcsot pedig ez idáig 2009. március 6-án regisztrálták, amikor 1 euróért 316 forintot adtak, ez 9 hónap alatt kis híján 38 százalékos gyengülést jelentett, s emiatt emelkedtek a külföldi termékek és szolgáltatások árai. Ez kedvezőtlen hatással van az importőr cégekre, különösen a nagy energiafelhasználókra. A külföldi termékek és az energiahordozók drágulása a háztartásoknak sem jó. Különösen olyankor, amikor az árak emelkedését nem tudják a jövedelmük növelésével ellensúlyozni.

Az euróénál sokkal nagyobb mértékben, 7,51 százalékkal, 239,40 forintra emelkedett a svájci frank árfolyama. Ez a változás igen kedvezőtlenül érintette a magyar gazdaság szereplőinek többségét. A frank erősödése azoknak a cégeknek és háztartásoknak növelte jelentősen a terheit, amelyek ebben a devizában vettek fel hitelt. Mivel a devizában eladósodottak egyre nagyobb arányban nem törlesztik a hiteleiket, a frank árfolyamának emelkedése akkora veszteségeket okoz a bankoknak, hogy emiatt akár tőkepótlásra is szorulhatnak.

Az euróénál némileg kisebb mértékben emelkedett az amerikai dollár értéke az év elejétől szeptember végéig. Ezért nem romlottak azoknak a cégeknek – mint például a Rába – a pozíciói, amelyek az európai országokban szerzik be a nyersanyagot, helyben gyártanak és termékeiket az Egyesült Államokba exportálják. Ez a helyzet azonban csak ideiglenes, mert október elején nőtt a dollár értéke az euróhoz képest.