Gázcső-csaták: Így hódítja meg Európát a Gazprom

Az újságírók által készített fotókon is láthatóan nem volt hiány a jó hangulatból, amikor az oroszországi Viborgból kiinduló csővezeték másik végpontján: Lubminban (Mecklenburg-Vorpommern) tegnap ünnepélyesen átadták rendeltetésének az Északi Áramlat csővezeték-hálózat első csővezetékét. A jó hangulatot vélhetően fokozhatta, hogy az avató ünnepségre  alig pár nappal azután került sor, hogy az Inter RAO orosz energiakonszern felajánlotta, kész villanyáramot szállítani Németországnak a Kalinyingrádban létesítendő új atomerőműből, hogy fedezni lehessen az ellátási hiányt, amely Németországnak az atomerőből történő kiszállása miatt léphet fel. 

„Már 2016-tól kezdődően elindulhatna az első áramszállítás Németországba az új atomerőműből” – hangoztatta Borisz Kovalcsuk, az orosz konszern elnöke a Handelsblattnak, a német üzleti körök lapjának nyilatkozva. Szerinte az energiafordulat (nevezetesen, hogy Németország kiszáll a nukleáris energiából - a szerk.) folytán Németország igen érdekes piac az Inter RAO számára. Kovalcsuk szerint az export gazdaságilag és műszakilag megvalósítható. Az új atomerőművet Kalinyingrádban az Atomsztrojexport építi. Az első reaktort 2016-ban kapcsolják be. A második reaktort 2018-ig helyezik üzembe. Az Inter RAO – saját adatai szerint – Oroszország legnagyobb villanyáram-exportőre.

Ennek az újabb orosz üzleti ajánlatnak minden bizonnyal  tudatában voltak az avató ünnepség résztvevői, akik között ott volt természetesen Dmitrij Medvegyev orosz elnök, Angela Merkel német szövetségi kancellár, Mark Rutte dán miniszterelnök, Francois Fillon francia miniszterelnök, Gerhard Schröder volt német kancellár és perszeaz Európai Bizottság energiaügyi biztosa: Gönther Oettinger. Medvegyev ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy az Északi-áramlat projekt beindulása új fejezetet jelent az Oroszország és az EU közti partneri viszonyban. A rajta Európába áramló orosz földgáz és a belőle nyert energia ugyanis az európai fogyasztók biztonságosabb ellátását teszi majd lehetővé, és ily módon – ahogy Dmitrij Medvegyev fogalmazott – „óriási számú ember élete válik kényelmesebbé”. Az orosz államfő emlékeztetett arra, hogy az orosz gázmezők feltárásában német, francia és más külföldi vállalatok is aktívan részt vesznek.

Medvegyev ugyanakkor burkoltan figyelmeztetett is: Oroszország azt várja hogy Európa leküzdi az adósságválságát, és növeli a gázimportra irányuló igényét. Félreérthetetlenül az EU harmadik energiacsomagjára célozva, óvott attól, hogy "mesterséges akadályokat" támasszanak az Oroszországgal való szorosabb energiakapcsolatok útjában. Az ilyen együttműködésnek nincs gazdaságilag igazolható alternativája - fogalmazott Medvegyev.  

Angela Merkel német kancellár pedig egyenesen példásnak nevezte a projektet az Oroszország és az Európai Unió közti együttműködésben. „E projekt és az európai országok oly sok képviselőjének jelenléte pedig mutatja, hogy az Oroszországgal a jövőben biztos partnerségre teszünk” – fogalmazott a német szövetségi kancellár.  „Mindennemű diverzifikálás ellenére Oroszország az európai energiaellátás egyik kiemelkedő partnere." Ám nyomban hozzátette: "A beszerzési forrásoknak biztosnak kell lenniük. Az Európa részéről jelentkező kereslet is természetesen biztos, hiszen mi a kontinens értelmes, gazdaságos fejlődésére teszünk. Ilyen értelemben évtizedekre szorosan egymáshoz vagyunk kötve”- hívta fel a figyelmet Angela Merkel, aki szerint tehát elmondható: a fogyasztó országok és Oroszország egyaránt profitálnak a csővezetékből. Olyan ez az együttműködés, amely tartós időre szól és nagy gazdasági lehetőségeket kínál.
 
Ugyanakkor a német kancellár  nem kerülte meg azt a problémát, hogy zsákutcába futottak a tárgyalások, nincs egyetértés az EU és Oroszország között az EU harmadik energiacsomagja tekintetében. Nagy diplomáciai óvatossággal Angela Merkel így fogalmazott: „Biztosan lesz még vitánk, a harmadik uniós belpiaci energiacsomag nem mindenki számára érthető azonnal Európán kivül. Úgy gondolom azonban, hogy ezt még elrendezzük, És, kedves Günther Oettinger, azt, amit másoknak nem tudunk megmagyarázni, talán magunknak is meg kell változtatni, hiszen meg kell értetnünk magunkat“ – hangoztatta a kancellár asszony az EU energiaügyi biztosa felé fordulva.  

A londoni Financial Times Angela Merkel beszédéből azt a fontos részt idézte, amely szerint az Európai Unió  és Oroszország az energia terén megvalósuló partnerség tekintetében évtizedekre egymáshoz lesz kötve, az EU kormányok azon erőfeszítései ellenére, hogy diverzifikálják az energiaforrásaikat. Németországnak ráadásul a következő években az eddiginél több gázra is lesz szüksége, miután elhatározta a nukleáris energiából való kiszállást 2022-ig. Ám Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa nem mulasztotta el arra emlékeztetni az ünnepségen megjelent politikai vezetőket, az EU már azon dolgozik, hogy Oroszországon kívül más országokból is biztosítson földgázszállításokat. Ezek között említette Norvégiát, Qatart, és más, közép-ázsiai országokat. Ezeket a Nabucco csővezeték kötné össze Nyugat-Európával.

Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy amikor az Északi-áramlat csővezeték-hálózat második csővezetéke 2012. őszén elkészül, akkor az eddigi 27,5 milliárd köbméteres kapacitás kétszeresére nő. Gazprom időközben hosszú lejáratú szállítási szerződéseket kötött fogyasztókkal, több EU országban, így Németországban, Dániában, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Nagy-Britanniában. A Handelsblatt, amely a német üzleti körök lapja, ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az Északi-áramlat jelenleg Európa legnagyobb energiaprojektje. Első ízben köti össze Németországot közvetlenül Oroszországgal.  A csővezeték-hálózat csaknem tejes egészében víz alatt fut, a hossza a München-Barcelona közti távolságnak felel meg. Az építkezés költsége 7,4 milliárd euró volt, amelynek természetesen meg kell térülnie. A projektet üzemeltető konzorciuma következő ötven évre kizárólagossági joggal bérbe adta a Gazpromnak. Az üzemeltetésről maga az orosz energiaóriás gondoskodik.  

A megtérüléssel kapcsolatban az Itar-TASZSZ-nak nyilatkozott Valerij Jazev, az orosz Állami Duma alelnöke, aki egyszersmind az orosz Gáz Társaság elnöke. Szerinte az ilyen projekek megtérüléséhez mint az Északi-áramlat, legalább tíz évre van szükség. Ám a megtérülés ideje meg is haladhatja a tíz évet. Ebben az esetben minden attól függ, hogy milyen mértékben használják ki az Északi-áramlat kapacitását. Jazev kifejezte azt a reményét, hogy a gázcsővezetékek kapacitását 100 százalékban ki fogják használni. Előzőleg Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője úgy vélte, a gázcsövek nem térülnek meg gyorsan. Ezeket úgy építik, hogy legalább 30-50 évig működjenek. Német szakértők azt várják, hogy a gáz iránti kereslet a közeljövőben növekedni fog. A gázerőművek ugyanis az alternatív energiák ideális kiegészítésének számítanak. Ezen kívül a klímát tekintve barátságosabbak, mint a szénalapú erőművek. Megfigyelők szerint a sok milliárd euróba kerülő Északi-áramlat projekt számos német vállalat részére máris kifizetődött. Az alsó-szászországi Salzgitter szállítja ugyanis hozzá az acélt, a Schenker logisztikai szolgáltató pedig a csöveket fuvarozza, amelyek 70 százalékát a Ruhr-vidéki Mühlheimben lévő Europipe üzembe gyártják.   
Az Európai Unió egyébként különösen fontosnak minősítette az Északi-áramlat projektet, mert ezzel csökken az Ukrajnán áthaladó orosz gázszállításoktól való függőség. Az elmúlt években ugyanis az ukrán-orosz viták miatt mindig szállítási problémák adódtak. Véget ér a „tranzit országok diktátuma” a Nyugat-Európának szánt orosz gáz tekintetében – fogalmazott Vlagyimir Putyin miniszterelnök idén szeptemberben. Ám kritikusok mégis tartanak a orosz gáztól való növekvő függőségtől. Az orosz gáz részaránya Németország fogyasztásában ugyanis már meghaladja a 40 százalékot. Nagy probléma lenne, ha Oroszország elzárná a gázcsapot. Ám egy német szakértő szerint ez az aggodalom alaptalan.”A Gazprom mindig megbízható gázszállító volt Németország részére, és e helyzet valószínűleg a jövőben sem változik” - adott hangot vélekedésének.

Az Északi Áramlat csővezeték ünnepélyes üzembe helyezésével szinte egy időben hozták nyilvánosságra az Oroszországban működő Német Külkereskedelmi Kamara jelentését arról, hogy a tagvállalatai erre az évre a német-orosz kereskedelmi forgalom további jelentős növekedését várják. Az idei első nyolc hónapban a kétoldalú termékcsere mérlegének összege 47,7 milliárd euró volt. Az Oroszországból származó német import értéke 26,8 milliárd euró, míg az Oroszországba irányuló német exporté 21,9 milliárd euró volt, a növekedés közel 35 százalékot ért el a tavalyi azonos időszakhoz hasonlítva. Német szakértők azzal számolnak, hogy az idei forgalom értéke a 70 milliárd euró körül lesz, ami 12 milliárd eurós növekedést jelentene a nagy sikert jelentő 2008-as évhez képest. Németország ezzel az eredménnyel megszilárdítja második helyét Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnerei listáján.  Az orosz elnöki tisztséget betöltő személy változását illetően a megkérdezett német tagvállalatok 70 százalékának az a meggyőződése, hogy semmi lényeges változás nem fog történni Oroszországban. 

Mindazonáltal kevésbé derűlátóan nyilatkoztak az Oroszországban dolgozó német cégek a befektetési légkör területen elért javulásokról. A válaszadó vállalatok 85 százaléka nem úgy érzékeli, hogy történt volna előrehaladás a napi üzleti ügyeket érintő keretfeltételek tekintetében. Csak 15 százalékuk jelezte, hogy részterületeken lát javulásokat. Az oroszországi Német Külkereskedelmi Kamara által vizsgált területekhez tartozott az orosz  jogbiztonság, az elvámolás, az áfa-visszatérítés, a helyi közigazgatásokkal való munkakapcsolat, a csúcstechnológia termékek exportjához nyújtandó adókedvezmények és a finanszírozási struktúra.

A szerző a MÚOSZ gazdasági tagozatának elnöke