Wolfram- és krómhiány is fenyeget - Kína kezében a fegyver

A tanulmányban vizsgált 52 nyersanyag közül 13 tekintetében a jövőbeni ellátottság helyzete "kritikus" vagy pedig "nagyon kritikus". Az érintett nyersanyagok túlnyomórészt a ritka fémekhez tartoznak és a német gazdaság számos gyártó ágazata számára "kiemelkedő jelentőségűnek" tekintendő. A ritka földfémeket többek között az informatikában, az autóiparban és a mobilkommunikációban használják, speciális tulajdonságaiknak köszönhetően hozzájárulnak az eszközök miniatürizálásához, illetve súlyok csökkentéséhez – jelenti az AFP.

A tanulmány szerint a jövőbeni ellátottság szempontjából "igen kritikus" a helyzet a germánium, rénium és az antimon tekintetében. A "kritikus" nyersanyagok között található az indium, a wolfram, a gallium, palládium, de a króm és az ezüst is. Norbert Irsch, a kfW vezető közgazdásza kijelentette: "központi fontosságú a német gazdaság versenyképessége és innovációs ereje szempontjából az ásványi anyagokkal való biztos és megfizethető ellátottság."

A Siemens német konszern és az ausztrál Lynas Corporation Limited ausztrál cég éppen ezért alapított vegyes vállalatot még júliusban. A Siemens a vállalatban 55 százalékos, a Lynas pedig 45 százalékos tulajdonnal részesedik majd, az üzlet részleteit jelenleg dolgozzák ki. A két cég a malajziai Gebeng térségben található bánya kitermelésére szövetkezett.

Ez az első alkalom, hogy egy nemzetközi jelentőségű bányavállalat és egy ipari konszern vegyesvállalatot alapít kifejezetten a ritkaföldfém-ellátás biztosítására. Mint arról beszámoltunk, A genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapította, hogy Kína megszegte a nemzetközi kereskedelmi jogot azáltal, hogy mesterségesen korlátozta kilenc ritka földfém exportját. A panaszt az Egyesült Államok, az Európai Unió és Mexikó nyújtotta be, azokkal az exportilletékekkel és kvótákkal kapcsolatban, amelyeket Peking vetett ki a ritka nyersanyagok értékesítésére.

Kína látja el a globális piacot a ritka földfémek legalább 95 százalékával, ám az utóbbi években folyamatosan csökkentette az export mennyiségét. Tavaly az ország 7000 tonnával csökkentette ezen ásványi anyagok kvótáját, azzal érvelve, hogy erősítenie kell a környezetvédelmet. A WTO azonban rámutatott: Kína nem tudta igazolni, hogy az exportra vonatkozó szabályok hozzájárultak a belföldi szennyezés csökkentéséhez.