A hipermarketekben

SZABÁLYOZÁS Szeptembertől a kétezer négyzetméternél nagyobb eladóterű kiskereskedelmi létesítményekben sem folytatható dohánytermék-árusítás, amennyiben az Országgyűlés elfogadja azt a módosító javaslatot, amelyet a Fidesz két képviselője nyújtott be a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényhez. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szuper-, illetve hipermarketekből is eltűnik a cigaretta a polcokról.

Egy másik – szintén Bánki Erik és Csizi Péter által benyújtott – javaslat alapján a jövőben dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként, illetve – ha ilyen van – a márkajelzések minden alfajtája után legalább egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan a csomagolás előlapjával megjeleníteni. Ezt a javaslatot a beterjesztők azzal indokolták, hogy a törvényjavaslat megszünteti az eddig engedélyezett reklámozási, kommunikációs lehetőségeket az üzletekben, így a fogyasztók választáshoz való jogának érvényesülése érdekében szükséges, hogy megismerhessék a teljes, rendelkezésre álló palettát.

A harmadik módosító javaslat pedig az árusítóhelyek sűrűségét hivatott szabályozni oly módon, hogy a megpályázható kereskedelmi egységek számát az adott település lélekszámához, illetve nagyságához igazítja. A fő szabály az, hogy kétezer lakosonként kaphat egy kereskedő engedélyt, és minden egyes engedély kiadásához nyilvános pályázatot kell kiírni. Ügyelni kell ugyanakkor arra – hívja fel a figyelmet a javaslat –, hogy a limitek megállapítása ne váltson ki a szándékolttal ellentétes hatást, vagyis a kiadható engedélyek számát úgy kell meghatározni, hogy az a feketekereskedelmet, az adóelkerülést ne segítse elő.

Felháborodott a BAT

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) törvénytelen eljárásokat folytat a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., illetve több együttműködő partnere ellen – közölte a társaság. Egyes eljárásokban az NFH figyelmen kívül hagyja a törvény által előírt 100 millió forintos maximális bírsághatárt, azt 40–80 százalékkal haladva meg, más eljárásokban pedig figyelmen kívül hagyja a Legfelsőbb Bíróság intézkedését. A kft. elfogadhatatlannak tartja az eljárást és az ebből következő kiszámíthatatlan gazdálkodási helyzetet. Felülvizsgálja a következő évre tervezett termelő- és munkahelyteremtő beruházási terveit, s minden lehetséges jogi eszközt igénybe vesz a vállalkozásokat megillető jogok érvényesítéséért.