Nem fagyos a fagyasztottpiac

Közel egymilliárdos beruházásra készül a fagyasztott élelmiszerek egyik piacvezető nagykereskedője, a győri székhelyű Matusz-Vad Zrt., ennek során egy-egy hűtőházat épít Győrben és Felsőtárkányban. Mint a tulajdonos elnök-vezérigazgató, Matusz Balázs lapunknak elmondta, olyan tempóban nőnek a megrendelések, hogy a 11 éve létesített, ezer négyzetméteres győri hűtőház kicsinek bizonyult, akárcsak a három évvel későbbi 300 négyzetméteres felsőtárkányi.

Így tehát az év elején a cég a győri ipari parkban vásárolt egy 11000 négyzetméteres telket, ahol 3000 raklapnyi áru tárolására alkalmas 2700 négyzetméteres, Felsőtárkányban pedig egy 600 négyzetméteres hűtőházat építenek.

„A rendelésállomány nőttével ugyan kibéreltünk egy győri hűtőházat is, de a bérleti díj mértéke miatt egyszerűen halaszthatatlanná vált az említett két új hűtőház felépítése” – jelentette ki a 140 fős, 35 hűtőteherautóval dolgozó társaság vezetője.

A nevével ellentétben a Matusz-Vad már nem vadhúsfeldolgozó – azzal felhagyott jó öt éve –, hanem a HoReCa (Hotel-Restaurant-Catering) szektor mélyhűtött élelmiszerrel való ellátására specializálódott. Az 1994-ben alapított, eleinte egyszemélyes cég tulajdonosa ugyanis hamar észrevette, hogy a vendéglátásból számos, minőségi fagyasztott termék hiányzik a vadhúsokon kívül, így bővítette a kínálatot: a jelenlegi, mintegy 650-féle fagyasztott termékből álló kínálati listán a bárány, borjú-, szárnyas- és füstölt húsok mellett zöldség- és burgonyafélék, édesvízi és tengeri halak, gyümölcsök, péksütemények és fűszerek is szerepelnek. A forgalom fejlődését jelzi, hogy az első fél évben 20-30 százalékos növekedést értek el a soproni és szigetközi, a budapesti, pécsi, nagykanizsai és mátrai régiókban, így az idén a tavalyinál egymilliárd forinttal nagyobb árbevételt vár Matusz Balázs, hozzátéve, hogy ebből 6,5 milliárd a belföldi, egymilliárd pedig az exportértékesítésből fog származni. A határon túl is a HoReCa szektort látja el, nem a kereskedelem szállítója társaság, amely idehaza négyezer, a határon túl közel kétezer éttermet lát el.

Az osztrák piac erőteljesen fejlődik: amíg az első fél évben az export felét a szlovákiai értékesítés adta, míg az ausztriai szállítások aránya 43 százalék volt, addig mára nagyjából megfordult az arány. Az ausztriai értékesítés június végéig közel megháromszorozódva 408000 euróról 1,17 millió euróra nőtt, míg a szlovákiai kiszállítások is közel kétszeres mennyiséget produkáltak a tavalyi bázishoz képest: 560 ezer euróról 1,07 millió euróra ugrott a forgalom.

Szlovákiában egy galántai franchise-partnerrel dolgozik a cég, de Ausztriában s Romániában négy-öt fős saját üzletkötő vállalkozást alapítottak. Éppen egy éve kezdte meg a munkát a romániai leány, a Gastro Plus SRL, amely elsősorban Nagyvárad, Arad és Temesvár jobb éttermeit látja el. Ausztriában is szeretik a magyar termékeket, bár tegyük hozzá, ki tudja, hol hízott a sertés, amellyel a Matusz-Vad kereskedik. Mert amíg korábban az egész KGST vásárolta a magyar sertést, addig mára annyira lecsökkent a hazai állomány, hogy a húsfeldolgozók jobbára külföldi vágóhidakról veszik a félsertéseket. De nem csak az származik a határon túlról. Hollandiából importál a vállalat az éttermek számára krokodil- és kenguruhúst, emellett azonban szintén holland feldolgozótól származik az osztrák Ho-Re-Ca szektor számára a borjúhús. Itthon ugyanis a zöldtakarmányon nevelt borjú is jó minőségűnek számít, Ausztriában azonban csak azzal lehet piacon maradni, amelyet a vágásig tejen tartottak.

Matusz Balázs vállalata tavaly ősszel megvásárolta a Sárvár és a Kőszegi Tájvédelmi Körzet között félúton lévő vasszilvágyi ásványvízkutat, valamint a palackozóüzemet, hogy különleges termékkel jelentkezzen a HoReCa piacon. Az azóta végrehajtott ötvenmillió forintos fejlesztés révén modernizálták az

óránként háromezer palack kapacitású üzemet, ahol már 9,3 PH-értékű „lúgos” vizet, valamint oxigénnel dúsított, illetve Q10 adalékkal ellátott vizet is gyártanak.

(a Jövő ígérete) kapta meg. A vállalkozói szellem erősítését célul kitűző Ernst & Young – amely 1986-ban, Amerikában indította útjára az Entrepreneur Of The Year (EOY) programot – hazánkban 2003 óta keresi azokat, akik példát mutathatnak a vállalkozók következő generációjának.

(a Jövő ígérete) kapta meg. A vállalkozói szellem erősítését célul kitűző Ernst & Young – amely 1986-ban, Amerikában indította útjára az Entrepreneur Of The Year (EOY) programot – hazánkban 2003 óta keresi azokat, akik példát mutathatnak a vállalkozók következő generációjának.-->