Vadonatúj atomjégtörő csobbant a tengerbe

Vízre bocsátották Szentpéterváron a Balti Hajógyár dokkjában az orosz atomjégtörők új generációjának negyedik egységét, amely a Csukotka (Csukcsföld) nevet viseli. Az eseményen ott volt Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, a vízre bocsátáshoz pedig Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke adta meg a jelet, videókapcsolaton keresztül.

Az államfő hangsúlyozta, hogy az ilyen hatalmas hajók Oroszország ipari, tudományos, technológiai, illetve a létrehozásukon munkálkodó szakemberek képességeit testesítik meg. Egyben példaértékűnek nevezte a projektet: „Pontosan így kell fejlődnie az egész hazai gazdaságnak a saját fejlesztésű technológia és az áttörést jelentő saját tudományos megoldások mentén. Újfent hangsúlyozni szeretném, hogy az Északi-tenger mentén fekvő területek fejlesztése és az északi-tengeri hajózási útvonalon bonyolított teherforgalom növelésére vonatkozó terveink megvalósítása közvetlenül függ az ország jégtörő flottájának megerősítésétől. Ismert, hogy ambiciózus céljaink vannak és nagyon sok munkára van még szükség ahhoz, hogy ezek teljesüljenek” – jelentette ki.

Irányt váltott a tranzit

Az elmúlt évtizedben ezen az útvonalon mintegy tízszeresére nőtt az áruforgalom, és évről évre újabb rekordok születnek. Az idén a forgalom felülmúlja a múlt évit Alekszej Lihacsov tájékoztatása szerint. 

Az idén eddig már több mint 3 millió tonna tranzitárut szállítottak, ami 40 százalékkal több a tavalyinál.

Megkeresztelték az atomjégtörőt

A hagyománynak megfelelően a jégtörők vízre bocsátásakor a hajót „megkeresztelik”, azaz egy üveg pezsgőt törnek el az orrán, amelynek szétáradó habja jelképezi a hajó első érintkezését a tenger hullámával. A „keresztelést” ezúttal Jelena Smeljova, a Szíriusz Egyetem Tehetség és siker elnevezésű alapítványának vezetője végezte el. Emlékeztetett rá, hogy a hajózás biztosítása mellett az Északi-sarkvidék kutatói, köztük a Szíriusz tudósai is nagy hasznát veszik az atomjégtörőknek. Mint mondta, 45 nap után épp most tért vissza az egyik tudományos expedíció, amely azt tanulmányozta, hogy miként hat az örök fagy a tengerek szén-dioxid-szintjének változására, emellett rengeteg talaj- és vízmintát vettek az expedíció során. 

Ez fontos annak érdekében, hogy megerősítsük pozíciónkat az Északi-sarkvidék tudományos feltérképezése terén, miután ez Oroszország tudományos és technológiai fejlesztési stratégiájának egyik fő prioritása” – mondta Jelena Smeljova. Miután vízre bocsátották a Csukotkát, folytatódik a hajótest és a felépítmények, illetve a gépészeti berendezések szerelése. A legújabb orosz atomjégtörő várhatóan 2026-ban kezdi meg a szolgálatot.

További atomjégtörők készülnek

Jelenleg hét atomjégtörő üzemel az Északi-sarkvidéken.

• A három univerzális atomjégtörő, az Arktyika, a Szibir és az Urál az új generációhoz tartozik,
• a régebbiek közül a Jamal, az 50 Let Pobedi, a Tajmir és a Vajgacs képezi a flotta részét.

A Balti Hajógyárban egyidejűleg három új atomjégtörő hajó készül. Az év végén várhatóan felvonják a zászlót és átadják a Jakutyiját. Az idén januárban kezdődött a Leningrád atomjégtörő építése és a távol-keleti Zvjezda Hajógyárban folytatódik a legnagyobb teljesítményű orosz atomjégtörő, a flotta majdani zászlóshajója, a 10510-es projektszámú Rosszija építése is.

A most vízre bocsátott Csukotka és a többi, 22220-as projektszámú, 9-es jégosztályú atomjégtörő közös jellemzője, hogy kettős merülésűek, azaz képesek a nagy szibériai folyók torkolatának sekély vizén is törni a jeget, használhatóvá téve télen is a kikötőket, illetve tavasszal a jégzajlás idején is bevethetők az áradásokat okozó jégtorlaszok ellen. A most vízre bocsátott Csukotkát 2020-ban kezdték el építeni. A meghajtást biztosító két RITM-200-as reaktort, illetve a főegységeket már a szárazdokkban beépítették.

Ez a legrövidebb útvonal

Az északi-tengeri hajózási útvonal a legrövidebb utat biztosítja Eurázsia nyugati része és az ázsiai-csendes-óceáni térség között. Az útvonal a Barents- és a Kara-tenger határán kezdődik (a Kara-kapu-szorosnál), és a Bering-szorosnál (Gyezsnyov-foknál) ér véget. Az útvonal teljes hossza 5600 kilométer, az Északi-sarki-óceán, ismertebb nevén a Jeges-tenger (a Kara-, Laptyev-, Kelet-Szibériai- és Csukcs-tenger) mentén húzódik és az Északi-sarkvidék kikötőit és Szibéria nagy folyóit szolgálja ki. Az Oroszoroszági Föderáció sarkvidéki területein hat jelentős kikötő működik: Szabetta, Dikszon, Dugyinka, Hatanga, Tyikszi és Pevek.

Az orosz kormány 2018-ban bízta meg a Roszatomot bízta meg az északi-tengeri hajózási útvonal működtetésével és az infrastruktúra üzemeltetésével. A társaság felügyeli az Északi-tengeri útvonal fejlesztése nevű össz-szövetségi projektet, valamint részt vesz az északi-tengeri hajózási útvonal 2035-ig, illetve a 2030-ig szóló térségfejlesztési tervének megvalósításában.

A Roszatom egyik stratégiai célja, hogy az északi-tengeri útvonalat olyan hatékony közlekedési artériává tegye, amely összeköti Európát, Oroszországot és az ázsiai-csendes-óceáni térséget. Már zajlik az úgynevezett nagy északi-tengeri hajózási útvonal projekt kidolgozása, amelynek során egy Kalinyingrádtól és Szentpétervártól Vlagyivosztokig terjedő közlekedési folyosót alakítanak ki.