Az asztalra csaphat Irán

Még ezen a hétvégén beterjesztheti az iráni kormány a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében azonnal le kell állítani az Európába irányuló olajszállításokat, adta hírül az iráni Mehr hírügynökség. Az információt Emad Hosseini, a parlament energiaügyi bizottságának elnöke is megerősítette a Financial Timesnak.

A lépés gyakorlatilag válaszcsapás lenne Teherán részéről az EU által még a hét elején elfogadott szankciókra, amelyek keretében csak július elsejétől szüntették volna be a szállításokat. A bő öt hónapos átmeneti időszakra azért lett volna szükség, hogy az érintett európai országoknak legyen elég idejük a felkészülésre.

Az Iránból érkező import tervezettnél előbbi leállása elsősorban Dél-Európában okozhat problémákat – korábbi hírek szerint a kieső mennyiséget Szaúd-Arábiából próbálják majd pótolni. A legnagyobb mértékben a pénzügyi összeomlás szélén álló Görögország van ráutalva a perzsa olajra, amely exportjának 25 százalékát fedezi az ázsiai országból. Őt követi Olaszország és Spanyolország: a két állam esetében 13, illetve 10 százalékos ez az arány. Igaz, az EU összességében nincs kitéve túlzottan az iráni olajnak, amely a teljes importjának mindössze 5,7 százalékát adta 2010-ben.  

Irán a világ ötödik legnagyobb olajtermelője, exportjának jelenleg mintegy húsz százaléka irányul az EU-ba. A helyzet éleződése már eddig is felfelé hajtotta a fekete arany árát, ráadásul további drágulásra van kilátás. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például szerdai jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az iráni olajexport leállása 20-30 százalékos áremelkedéshez vezethet. A francia Total óriáskonszern viszont úgy véli, hogy az embargónak nem lesz nagyobb hatása a világpiacra, mivel Irán más országoknak, esetleg nyomott áron adja majd tovább a megmaradt olajat.

Mint ismert, az uniós külügyminiszterek hétfőn szavazták meg az új szankciókat Irán ellen. Ennek értelmében azonnali tilalmat mondanak ki az iráni nyersolajimportról szóló új szerződések megkötésére, az érvényben levő szerződéseket azonban csak július elsejéig tartó átmeneti időszak beiktatásával mondják fel. Ezzel párhuzamosan  befagyasztják a teheráni központi bank Európában elérhető vagyonát, és megtiltják az ügyletkötést vele.

Az EU az Egyesült Államok által is támogatott intézkedéseket azzal indokolta, hogy továbbra is fennáll a gyanú: az ázsiai állam urándúsító programja nem békés, hanem katonai célokat szolgál. Teherán továbbra is azt állítja, hogy megalapozatlanok ezek a vádak.