800 milliárd forint vándorolt ki a zsebünkből

Az MNB adatai szerint 2011-ben a családok devizahiteleinek havi törlesztő részlete együttesen meghaladta a 400 milliárd forintot, ami becslés alapján legalább kétszerese az árfolyamugrást megelőző időszakénak. A háztartások az utolsó negyedévében emellett 620 milliárd forintot végtörlesztettek. A válság számlája az előbbiek alapján a családok költségvetésében túllépi a 800 milliárd forintot. Az év végi végtörlesztéssel együtt 1600 milliárd forintot költöttek a háztartások az infláció és devizahitel törlesztés többleteire.

Az adatokból kitűnik, hogy a két dobogós infláció sújtotta területen, élelmiszerekre és üzemanyagokra együtt, 356 milliárd forinttal költöttünk többet az áremelkedések miatt, mint egy évvel korábban (élelmiszerekből ugyanannyit, üzemanyagból viszont kevesebbet kaptunk a pénzünkért). Tartós cikkekre (bútor, műszaki cikk) ezer milliárdot költöttünk: a második félévben meglódult ezeknek a cikkeknek a vásárlása, ellensúlyozva az első félévi visszaesést. A családok költekeztek külföldön is, több mint 500 milliárd forintot hagyva a határokon túl.

A ruhavásárlást visszafogták a háztartások, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint, a 384 milliárd forint forgalom 4 százalékos volumen visszaesést is takar, sok leárazás mellett, az ázsiai piacok forgalma azonban ismeretlen. A járművásárlás is visszaesett. A vendéglátóhelyeken is emelkedtek az árak, hasonlóan az élelmiszerekhez, csak éppen itt - az adagokat tekintve - már kevesebb fogyott.

Felfelé húzta a mérleget 2011-ben a zsebekbe jutó jövedelmek változása. Lefelé húzta a mérleget a családok devizahiteleinek terhe, valamint az átlagnál nagyobb drágulás az üzemanyagoknál (15 százalék) és az élelmiszereknél (7 százalék).

A háztartások költekezési lehetősége 2012-ben vásárlóerőtől, a családok jövedelmi helyzetétől, így a vállalkozások bérfizetési lehetőségeitől függ. 2012. első félévében a piac kisebb mértékben zsugorodhat. Fontos tényező továbbra is az infláció, valamint az árfolyamváltozás. A vásárlási szokásokat előreláthatóan továbbra is a fogyasztói ár uralja.

Lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon. Szélesebb körük megsegítése érezhető erősítő tényező lehet a második félévben. Befolyásolja majd a fogyasztói piacot a nemzetközi hiteltárgyalások kimenetele is. Jelenleg azzal lehet számolni, hogy a nemzetközi piacok kedvező megítélése a beruházásokon, továbbá a forint árfolyamváltozásán keresztül (közvetlenül és közvetve is) erősítő tényező lehet a fogyasztói piac számára.