A nagy röntgenezüstbiznisz

A leselejtezett röntgenfilmeket kizárólag az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet által kijelölt cégnek adhatják át az államosított kórházak. Erről a napokban értesítette az intézményvezetőket a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). A céget, mint levelükben írják, a későbbiekben nevezik meg. Az azonban már most tudható, hogy helyzetbe hozásával akár milliárdos haszonhoz is juttathatják.

Erre egyrészt abból lehet következtetni, hogy a GYEMSZI levele szerint a leselejtezendő röntgenfelvételek újrahasznosításából származó profitot 50 százalékban visszaforgatnák a kórházak röntgentechnológiájának fejlesztésére. Márpedig egy új, már digitális röntgengép 20–60 millió forintba is kerülhet, és a fejlesztés csak ebben az irányban értelmezhető. Az üzlet nagyságrendjét mutatja az is, hogy ma számos kisebb-nagyobb cég foglalkozik röntgenfilm-felvásárlással, az ingyenes elszállítást is vállalva.

Persze nem csupa szívjóságból: egy ezzel a tevékenységgel is foglalkozó hulladékfeldolgozó vállalkozás vezetője szerint egy kilogramm röntgenfilmből speciális eljárással 30-40 gramm nagy tisztaságú ezüst is kinyerhető. Egy gramm ezüstért a piacon jelenleg 200 forint körüli összeget adnak. A cég vezetője azt mondta lapunknak: egy kilogramm röntgenfilm feldolgozása után a költségeket levonva 400-500 forint nyereség is maradhat.

A következő hetekben-hónapokban várhatóan tonnaszámra szabadulnak majd meg a kórházak a röntgenfelvételektől. Egy januárban hatályba lépett jogszabály-módosítás szerint ugyanis már nem 30, csak 10 évig kell megőrizni a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételeket. Vagyis gyakorlatilag 19 évnyi röntgenfelvétel selejtezése kezdődhet meg hamarosan a magyar egészségügyben. Becslések szerint Magyarországon egy embert évente átlagosan 1,08-szor röntgeneznek meg.

A mellkasröntgen, a mammográfiai felvétel, a fogászati röntgen éppúgy ideszámít, mint a balesetek, sérülések miatti diagnosztika. Ez azt jelenti, hogy évente 10-12 millió felvétel készül. (Ma már egyre terjednek a modern, digitális technológiára épülő eljárások, ezért a hagyományos röntgen mindinkább kiszorul.) E szerint, ha most minden, 2002 előtt készült felvételt leselejteznek, az akár 200 millió röntgenfelvételt is jelenthet.

Úgy tudjuk, az államosított egészségügyi intézmények vezetői részben örülnek a GYEMSZI újabb ukázának, hiszen eddig rengeteg helyet elfoglaltak a kényszerűen tárolt, porosodó röntgenfilmek. Több kórház nem is tudta megoldani ezek helyben tárolását, külön helyiségeket, épületrészeket kellett emiatt komoly öszszegekért bérelniük.
A központi utasítás ugyanakkor azt is jelenti, hogy azoknak az állami kórházaknak, amelyek már érvényes szerződéssel rendelkeznek röntgenfilm-újrahasznosító cégekkel, fel kell azt bontaniuk. Ennek is anyagi következményei is lehetnek.

A hivatkozási alap

A hatályos jogszabályok szerint az egészségügyi dokumentációt – a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek kivételével – az adatfelvételtől számított legalább 30, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. Ezt követően a nyilvántartást meg kell semmisíteni. A képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételeket 10, a felvételről készített leletet 30 évig kell megőrizni. Egy felmérés, amely azt vizsgálta, mennyire keresik vissza a régi felvételeket, alátámasztja a jogszabály-módosítást. E szerint fél évig még viszonylag gyakran nézik meg ezeket a felvételeket, azután viszont azok öt százalékára kíváncsiak csupán.

Világgazdaság - Haiman Éva A hivatkozási alap A hatályos jogszabályok szerint az egészségügyi dokumentációt – a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, az arról készített leletek kivételével – az adatfelvételtől számított legalább 30, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. Ezt követően a nyilvántartást meg kell semmisíteni. A képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételeket 10, a felvételről készített leletet 30 évig kell megőrizni. Egy felmérés, amely azt vizsgálta, mennyire keresik vissza a régi felvételeket, alátámasztja a jogszabály-módosítást. E szerint fél évig még viszonylag gyakran nézik meg ezeket a felvételeket, azután viszont azok öt százalékára kíváncsiak csupán. -->