Helyben, de csak alvállalkozóként

Az építőipari ágazat szereplői ugrásra készen várnak a kormányzat által meghirdetett új otthonteremtési támogatási program beindulására, saját forrásból épített szerkezetkész házakkal, lakásokkal ugyanakkor kevés cég tudja elősegíteni piaci érvényesülését.

A baranyai építőipari cégeknek – kevés kivételtől eltekintve – egyszerűen nincs pénze ahhoz, hogy előzetesen maga finanszírozza meg a később várható igények kielégítését. A probléma gyökerei mélyre nyúlnak. A 20 éve mindössze 75 céget számláló megyei építőipar ma mintegy ezerháromszáz társas vállalkozást és valamivel több mint 1600 egyéni vállalkozót számlál, ezek összesen mintegy 10 ezer embernek adnak munkát, zömében tíz fő alatt foglalkoztatnak. Sokan közülük kényszervállalkozók, csak a megélhetésükhöz szükséges anyagiakat képesek megtermelni, saját fejlesztési forrással nem rendelkeznek, a hitel kockázatát nem vállalhatják. Évente 100–120 cég, vállalkozó tönkremegy, nyomukban ennél is több új szereplő jelenik meg a piacon.

Míg országosan a válság előtti években töretlen volt az ágazat fejlődése, Baranyában hullámzó a teljesítmény. Ezt a folyamatot jól mutatja, hogy a megyei beruházások 40–45 százalékát más térségekből érkezők nyerik el, ugyanakkor a baranyaiak mindössze 5–10 százalékos piacot tudnak megkaparintani máshol.

Az ágazat szereplőinek elaprózódása azt eredményezte, hogy pécsi, baranyai cég szinte esélytelen arra, hogy szóhoz jusson nagy projektek fővállalkozójaként. A baranyai nagyberuházásokat rendre fővárosi vagy más vidéki nagyvárosi cégek nyerik el, ugyanakkor a megvalósításban nagy arányban dolgoznak lényegesen kisebb jövedelmezőséggel alvállalkozóként a térség kis cégei.

Ágazati szakemberek egybehangzó véleménye szerint a megye építőipara a jelenleginél lényegesen nagyobb igény minőségi kielégítésére is képes lenne. Szeretnének eredményesen bekapcsolódni a pécsi önkormányzat szociálislakásprogramjának megvalósításába is. Ám minden eddigi kezdeményezés ellenére az ágazat szereplői között nem alakult még ki a helyi piac védelmét, jobb kihasználását lehetővé tevő együttműködés.

Az építőipari ágazatot különösen érzékenyen érintő válság elhúzódása miatt a megyében szinte teljesen pang a lakáspiac. A kialakult helyzet drámaiságát jól mutatja, hogy a baranyai települések több mint felén évek óta nem épült egyetlen egy új lakóingatlan sem, sőt, Pécsett is tömegével állnak üresen a 2–5 éves távlatban üzleti céllal értékesítésre szánt lakások.

Az új helyzetben jelentős megrendelésekre számíthatnak viszont az ágazat szereplői a lakóingatlanok felújítása, rekonstrukciója, átalakítása kapcsán. A pécsi lakások 45 százaléka panelépületben van, legalább a felüknél még várat magára a rekonstrukciós beavatkozás, és a megyei építőipari cégek szakmailag felkészültek ezek felújítási munkálataira. A kérdés itt is a finanszírozás, az, hogy a lakók képesek lesznek-e a támogatott hitelek törlesztéseinek kigazdálkodására.

Szakmai körökben úgy fogalmaznak Baranyában, hogy egyelőre magát építi a megye építőipara. Nem reménytelen ugyanakkor, hogy megerősödve egyre több szereplő saját finanszírozásban kapcsolódjon be a lakásépítési, illetve -felújítási piacba. Ráadásul többen is hangsúlyozzák, hogy kiaknázatlan még az az óriási előny, hogy a megye az országos átlagból messze kiemelkedik a különböző szintű, komplex szakemberképzésével.

A kötelező regisztráció csak részben szolgálta a tisztulás folyamatát

Bár már egy éve lejárt a hazai építőipari cégek kötelező regisztrációjának határideje, a szektor szereplőinek alig több mint a fele működött együtt az előírt adatszolgáltatásban. Baranyában a KSH által nyilvántartott közel háromezer cégből mindeddig csak 1800 regisztráltatta magát. Pedig a tilosban járók az egyszeri bírságon – egyéni vállalkozók esetében 30 ezer, gazdasági társaságoknál 200 ezer forint – túl egyebet is kockáztatnak. A még nem regisztráltak ugyanis egyelőre „elvileg” legálisan nem folytathatnák a tevékenységüket, nem indulhatnának semmiféle közbeszerzési pályázaton, és nem végezhetnének munkát kormányzati, önkormányzati megrendelésre. A rögzített szigorú szabályzók ellenére Pécsett is van nem egy olyan nagyobb építőipari társaság, amelyik még nem regisztráltatta magát, de ennek ellenére szinte folyamatosan, akár önkormányzati megbízásokat is teljesít. A kötelező regisztráció csak egyik eszköze az építőipar elodázhatatlan tisztítási folyamatának. A fizetésképtelenség miatt bedőlt építőipari vállalkozások vezetői, tulajdonosi köre – ötből három esetben – néhány hónap múlva új cégekben szerepet vállalva folytatja tevékenységét.